Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Aktuális hírek

Cikkek

Sajtófókusz 2013.03.01.

2013.03.01

 

Bírság a magyar nyelvismeret megköveteléséért Csíkszeredában

2013.02.25

 

Erdély.ma

2013.02.25

 Az RMDSZ SZKT szombati ülésén a szövetség nem csupán megtagadta a székely zászlót, de a demokratikus tüntetés létjogosultságát is kétségbe vonta, és a „kis lépések politikája” nevében ismét visszavonulót fújt.


Jelzésértékű, hogy az RMDSZ csak akkor tartja fontosnak a székely zászlót, ha Kelemen Hunor elnök kizárólag a szövetség fényezéseként, olcsó PR-fogásként átadhatja a lobogót Crin Antonescunak, hogy a „magyarbarát” liberális pártelnök aztán megalázó reakcióval válaszoljon. Az RMDSZ ismét a kettős kommunikációt alkalmazta: kifelé saját eltökéltségét, vélt erejét próbálta mutatni, befelé, saját választóinak pedig ismét az arrogáns mindentudó pózolása jutott.

Felhívjuk a március 10-re Marosvásárhelyre tervezett békés autonómiatüntetés ellen ágáló Markó Béla, az RMDSZ árnyékelnökének figyelmét, hogy az utcai demonstráció a közösségi igény kifejezési eszközeként a demokratikus jogállamiság egyik alapköve, amelynek az érdekérvényesítésben játszott szerepét és jogosultságát csak a legvadabb diktatúrákban kérdőjelezik meg. Markó Bélának és az RMDSZ vezetőinek tudomásul kell venniük, hogy a „hagyjuk az RMDSZ-re, hogy apránként dolgozzon az autonómiáért” doktrína nevében munkálkodásuk az elmúlt két évtizedben semmivel nem vitt minket közelebb sem a Székelyföld területi autonómiájához, sem az erdélyi magyar közösség kulturális autonómiájához, ahhoz viszont elég volt, hogy elterelje a nemzetközi közvélemény figyelmét helyzetünk megoldatlanságáról. Arra is emlékeztetnénk őket – köztük Verestóy Attila szenátort, aki provokációnak minősítette a tervezett demonstrációt –, hogy a hatalom a világon sehol sem nyújtott át ezüsttálcán semmiféle önrendelkezést az azt igénylő közösségnek, és egyetlen nemzeti közösség sem kapott alanyi jogon autonómiát, amelynek kivívása mindenütt hosszú és néha kilátástalannak tűnő vitákkal járt.
 


Az RMDSZ kettős mércéjét jelzi, hogy a tüntetést nem tekinti az autonómiaharc elemének, viszont amikor saját képviselőinek tisztségből való elmozdításáról, esetleg bebörtönzésének lehetőségéről van szó, akkor a párt(ön)érdeket a közösségi jogok védelmének ürügyén nem habozik az utcára vinni az embereket, ahogyan történt ez 2009-ben Csíkszeredában.


Sokat elárul az RMDSZ általában csak a választási kampányokban fellángoló autonómiapártiságáról az, hogy vezetőik szerint a demokratikus érdekérvényesítés és a közösségi igény kifejezésének természetes módja, a békés tüntetés ellehetetleníti a politikai érdekérvényesítést. Ez a magatartás inkább tűnik egy örökkévalónak és megkérdőjelezhetetlennek vélt hegemóniájához foggal-körömmel ragaszkodó szűk érdekcsoport változásokkal szembeni ellenállásának. Megerősíti azt az egyre inkább terjedő benyomást, hogy egy húsz év alatt választói bázisának kétharmadát elveszítő alakulat kizárólag a bizonytalan állapotok fenntartásában, a zavarosban való halászatban érdekelt, elvakultságában és saját hatalmi érdekeinek előtérbe tolásával pedig alapvető demokratikus gyakorlatok létjogosultságát is megkérdőjelezi.

Leszögezzük, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt társszervezőként teljes mellszélességgel támogatja a március 10-re Marosvásárhelyre tervezett tüntetést, és arra buzdítja az embereket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a rendezvényen.

Toró T. Tibor
az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke

 

MEGGYALÁZTÁK WASS ALBERT SÍRHELYÉT

2013.02.25

 MEGGYALÁZTÁK WASS ALBERT SÍRHELYÉT 

Az ismeretlen tettesek lefeszítették és ellopták a sziklakövön lévő bronzplakettet, a földre hányták és összetaposták  MEGGYALÁZTÁK WASS ALBERT SÍRHELYÉT 

Az ismeretlen tettesek lefeszítették és ellopták a sziklakövön lévő bronzplakettet, a földre hányták és összetaposták a piros-fehér-zöld szalagos koszorúkat. Az esetre szombaton délután derült fényt, amikor a Wass-hagyatékot- és sír ápolását vállaló lelkész fia, magyarországi vendégek társaságában a vécsi Kemény-várkastélyba és a szomszédságában lévő kegyhelyhez látogatott. A helyszínre kiszálló rendőrök a környéken és az erdő szélén próbáltak rátalálni a plakettre illetve az ahhoz vezető nyomokra, azonban sikertelenül.

Bartha József szerint rendkívül felháborító és szomorú, hogy két év leforgása alatt másodjára gyalázzák meg a román hatóságok által háborús bűnösnek kikiáltott író és költő sírját. Először 2011 elején lopták el a bronzplakettet, amit egy adománygyűjtési akció nyomán még abban az évben sikerült pótolni.

„Ezúttal már nem is tettem írásbeli panaszt a rendőrségen, hiszen látom, hogy a román hatóságokat nem érdekli, mi történik Wass Albert sírjával. Ráadásul a két évvel ezelőtti bejelentésem nyomán engem ráncigáltak több ízben is a rendőrségre meg az ügyészségre ilyen-olyan nyilatkozatokat írni” – nyilatkozta Bartha József. A holtmarosi lelkészt, aki az elmúlt évtizedben egy Wass-szobor állítással, majd a Szalárd-völgyén a Wass-forrás megjelölésével próbálkozott, több alkalommal is vizsgálták a hatóságok. Előbb a mellszobor eltávolítására kényszerítették, a rendezett erdei forrást pedig több ízben is tönkretették. „Belefáradtam ebbe a hercehurcába, úgy döntöttem, hogy többé nem helyezem vissza a bronzplakettet. Helyette fekete márványt illesztünk a sziklakőre, és akkor majd kiderül, hogy színesfém-tolvajok, ahogy a rendőrök állítják, vagy közönséges gaztevők garázdálkodtak a sírnál” – fejtette ki Bartha. Bár nem zárja ki a rendőrség feltételezéseit, a református lelkipásztor sokkal inkább az utóbbi hetek felforrósodott magyarellenes hangulatában „munkálkodókra” gyanakszik.

(szh.ro)

 

 

Tamási Áron: Jussomat ne vitassátok

2013.02.25

 Tamási Áron: Jussomat ne vitassátok 
Édes testvéreim, mind, akik vagytok erdélyi szomorúságban, álljatok közel hozzám, adjátok a kezeteket és legyetek jók, mert nagyon fáj a szívem.

Tamási Áron: Jussomat ne vitassátok 

Édes testvéreim, mind, akik vagytok erdélyi szomorúságban, álljatok közel hozzám, adjátok a kezeteket és legyetek jók, mert nagyon fáj a szívem.

Így. Nézzetek a szemembe, s ha látjátok benne a tenger sok fájdalmat, akkor hallgassátok meg szavamat szeretettel. Aki pedig mégsem akar ügyet vetni rám, azt erővel kényszerítem, mert közös keserűség az én mondanivalóm. Veletek együtt Erdélynek szótalan fájdalmában születtem, de azok közül való vagyok, akik testüknek melegét odaadják Hargita füvének.

Jussomat ne vitassátok, mert az én szavam a székelyek bajától nyerte hatalmát. Inkább fájjon nektek is a szó, és az igazságot, amit itt mondok, bajban, örömben panasz nélkül hordozzátok. És ne rejtsétek el a szívetek, mert én Istennek meghagyása szerint a vállaimon hozom elétek egy kicsi népnek a terhét. Mert én reszketve és fanatikusan keresem a világ szívének ajtaját, és egy jó szóért, amit adtok a székelynek, leborulok előttetek. Ó, hallgassátok meg mind, akik bánatosak vagy jókedvűek vagytok, mert én barázdáról barázdára jártam és sírással szedtem ki a rögök alól a fájdalmat, hogy dolgos fajomnak és minden éhezőnek kenyeret tudjon teremteni a föld. Én a szántóvetők kezét megcsókoltam és nem lettem megalázott tőle, hanem erős és jó mindenekfelett. Aki közületek velem együtt ezt megcselekszi, megáldja, és örömét megtartja az Isten.



Soha el ne felejtsétek, hogy hátatok megett gondokkal, bajjal megrakodva, árvasághoz hozzászokva, félmillió székely áll, kiknek térden állva kéne napestig hálálkodnotok: mert ők sok száz esztendeje nap nap után csodát cselekszenek: hőségben, zivatarban, jó és rossz időben, örökké kezükben tartják a munkát, és félelmetes hittel termésre kényszerítik a sovány földet. Olyan árván, szegényen és számba se véve, mint a székely, még csodaképpen sem élhetne senki. És mégis a világ jószándéka nélkül hajlik meg munkában a háta. És mégis tele van rakva nagy bűnökkel ellene az idő. És mégis minden igazság szégyenére lehajthatatlan fejjel állotok előtte, vagy elmentek mellett és jóságát meg nem köszönitek….

Hát nincsenek áldott, igaz emberek, akik ne hagynák tovább nőni a történelem szörnyű bűnét? Hát nincsen, aki jutalmat javasoljon olyan embernek, aki előbb másnak ad a kevés kenyérből, aki idők óta megvédi a mások házát, gyermekét és minden kincsét? Mert a székely tüzéhez hívja az idegent és saját melegét is odaadná.



És kérdem én: hát állanátok-e az ítélet elé?

Én a félmillió székely fájdalmának a tetejébe állok. De amit onnan mondok, értelmét örökre eltegyétek és rajta éjjel-nappal gondolkozzatok.

Vigyázzatok, mert a kenyereteknek a fele a földben marad, ha bűnötök miatt szántás közben elesik a székely. Vigyázzatok, mert nem marad sas a sziklán, virág a réten, jóakarat a földben, ha mulasztásotok miatt hite, ereje meggyengül e négy vármegyének. Azért ismét mondom: gondolkozzék, akinek hatalma van, hajoljon meg az úr, és verje a mellét a vétkező ember, mert máris könnyel, verejtékkel és saját vérével gyógyítja a székely az ő meghasadt szívét. És vigyázzatok még egyszer, mert ha kinek-kinek érdeme szerint nem fizettek, jutalmatokért sírni fogtok, és erőtök elvész a számonkérés idején.



Aki pedig magyar, annak kétszer szólok, hogy míg a világ, megérje szavammal.

Én az éhes emberért dolgoztam, amikor az apám ekéje elől kosárba szedtem a köveket. Jutalmam az volt, hogy sok igazságra magamtól rájöttem. Láttam, mikor a madár leszáll a földre és megcsókolja a virágot. Láttam sok szótalan székelyt, akik mind kereszttel a hátukon szántják a földet. Láttam hajnalonkint a Küküllőbe hullott három csillagot, amit a szívükből kiszakasztva, a hunok küldenek nekünk az égből.



De kérdem: hányan vagytok, akik áhítattal állotok meg a virágot csókoló madár előtt, akik levennétek a szántó-vető székely válláról a keresztet, akik éhesen is megőriznétek a Küküllőbe hullott három csillagot? Hányan vagytok, akik sírásom miatt elszomorodtok, akik kezemet szeretettel megfogjátok? És hányan vagytok, akik engemet, egy erős hitű, csodálatosan jó és fájdalmas faj gyermekét visszaöleltek?

Akárhányan, de szálljon rátok minden áldás. Hajnalonkint szebbé váljon az álmotok és szemetekkel lássátok a virág nyílását, hogy annál több kedvetek legyen. Minden jókkal együtt a búzával annyi öröm nőjön nektek, hogy azzal megérjétek esztendőről esztendőre.

És rátok bízom az itt maradó kincseket: a virágot csókoló madarat, a szántó-vető embert s a Küküllőbe hullott három csillagot. És ezeknek a mélyén az erdélyi szépséget, a magyar jóságot és a történelem erejét.

És újra könyörgök nektek: adjátok a kezeteket, mert nagyon fáj a szívem. Csak arra kérlek, hogy ne bántsátok a székely embert, hanem szeretettel vezessétek a jövőbe, mert ha ezt teszitek, Isten előtt mondom, hogy örömötek nagy lesz a jutalmazás idején.

Végezetül mutatom nektek a szívemet és megölellek mindegyiket.

És elmegyek szomorúan, mint a madár ősszel.

 

AUTONÓMIATÜNTETÉS

2013.02.25

 AUTONÓMIATÜNTETÉS 

Legyünk együtt a székely Szabadság Napján!

Marosvásárhely 
2013. március 10-én, 17 órától
Székely Vértanúk Emlékművénél

Budapest
2013. március 10-én, 16 órától
Thököly út 72. - Izsó utca sarok 

München
2013. március 10-én, 14 órától
Bükow utca

London
2013 március 10-én, 15 órától 
Román Nagykövetség
Arundel House, 4 Palace Green, Londra, W8 4QD

Bécs
2013. március 10-én, 15 órától
Stephansplatz (A Szent István templom előtt)

 

A székely zászló eredete

2013.02.25

 

Sajtófókusz 2013.02.25.

2013.02.25

 

SZÉKELYFÖLD: ROMÁN TERV EGY KULTÚRA KIIRTÁSÁRA AZ EURÓPAI UNIÓBAN!

2012.09.28

SZÉKELYFÖLD: ROMÁN TERV EGY KULTÚRA KIIRTÁSÁRA AZ EURÓPAI UNIÓBAN!

 

2012.09.28. Hírek a határon túli magyarok sorsáról

2012.09.28

 

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7

Következő »