Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Amit a székely zászlóról tudni kell

2013.03.01

 Amit a székely zászlóról tudni kell

 

- Milyen zászlóik, szimbólumaik voltak korábban a székelységnek?

A székelységnek, mint olyan népnek, akinek a legfőbb kötelessége a katonáskodás volt, ha azt állítom, hogy a legrégibb időktől kezdve voltak hadijelvényei, különböző színű zászló, akkor több mint bizonyos, hogy nem járok távol a valóságtól. De, hogy ezek milyen alakúak, színűek voltak, s a szövetűkön, vagy a zászlók rúdjainak csúcsán ott volt-e az „ősi”-nek vélt Nap és a Hold, tárgyi és írott források hiányában kellően el nem dönthető. Témánkra vonatkozóan közvetett adataink csak a XV. századtól adottak. Ettől kezdve templomaink (Bögöz, Székelydálya, Székelyderzs, Csíkmenaság, Csobotfalva) freskóin, zárókövein, gyámkövein, gótikus berendezésein viszont ott látjuk azt a címert, amelyet a szakirodalom a régi székely címerként tart számon. Ez nem volt más, mint egy vörös mezejű pajzs, amelyben egy felhőből kinyúló páncélos kar aranykoronát, szívet és levágott medvefőt átszúró tőrt, vagy kardot tart. A medvefőt növekvő holdsarló és hatágú aranycsillag vette közre. A régi íróink által ránk hagyományozott legendás történet szerint a Napot és a Holdat a székelyek Zsigmond (1368 - 1437) magyar királytól nyerték címerül 1437-ben, hálából azért mert úgy nappal mind éjszaka egyaránt hűségesen teljesítették katonai kötelességüket, úgy belső mind külső ellenséggel szembe. Ez a mende-monda ízű történet azonban sántít, ugyanis a fennmaradt régi székely címeres emlékeink a XV. század második feléből, vagy pedig a XVI. század első évtizedeiből származnak. Sőt a régi székely címer szimbólumait látjuk viszont még egy 1601-ben lefestett székely hadizászlón is. Ugyanakkor meg kell említenünk, hogy a régi székely címerrel párhuzamosan a késő gótikus templomainkban (Csíkrákos, Csíkszentmihály) a holdsarlót és váltakozó sugarú csillagot ábrázoló vörös mezejű címerek is felbukkannak. Az udvarhelyszéki Bögöz templomának egyik zárókövén hatszögű pajzsra vésett sugaras naparc látható, míg ugyanott egy pajzsdíszes zárókövön holdsarlót láthatunk, kétoldalt egy-egy nyolcágú csillaggal. Ezek a szimbólumok visszaköszönnek a székelyek által használt hadizászlókon is. Az erdélyi címerleveleken is találkozunk velük. A XVI. – XVII. század folyamán pedig az égszínkék mezőben helyezett sugaras naparc és az ezüst félhold beépült az Erdélyi Fejedelemség címerébe. Mai tudásunk szerint legelőször Báthori Kristóf 1580-ban készült ólom emlékérmének hátlapján jelenik meg először a sugárzó naparc és a megszemélyesített félhold Erdély címerének alkotóelemeként. Az 1659. május 28-án tartott szászsebesi országgyűlésen törvényileg ki is mondják, hogy a székely nemzet pecsétjén „légyen egy fél hold és nap.” Később, a XVIII. században ezek a szimbólumok megjelentek a székely székek címereiben is, de alkotóelemei lettek 1765-ben Mária Terézia által nagyfejedelemségi rangra emelt Erdély címerének is.

- A székelység körében mikor terjedt el a magyar trikolór, ezek mellett továbbra is használatban maradtak az ősi szimbólumok?

Köztudott, hogy a magyar zászló színei, a piros-fehér-zöld, a magyar címerből származik. E három szín (trikolór), a magyar nemzet színeiként értelmezve, szalagon és zászlón jó pár évtizeddel az 1876. évi vármegyerendezés ellőtt, már a reformkorban megjelent a Székelyföldön. Pl. piros-fehér-zöld zászlót varrattak, a régi elrongyolódott zászló helyett, 1836-ban Udvarhelyszéknek, amelynek előlapjára a szék címere került, míg a hátlapján az anyaország és az Erdélyi Nagyfejedelemség összefordított címere volt hímezve. A nemzeti trikolór azonban 1848 – 1849-ben vert gyökeret véglegesen a székelység körében, amikor az a rendi, kiváltságos státusát feladva egybeforrt a politikai magyar nemzettel. Ennek külső megnyilvánulási formája volt a kokárdaviselés, a háromszínű zászlók kitűzése a középületekre, stb. vagyis a nemzeti színekhez való rendíthetetlen ragaszkodás. Sepsiszentgyörgy forradalmi lobogója is háromszínű volt, amelynek közepét Magyarország koronás címere díszítette. A zászlóra azonban rákerültek Háromszék jelképei is: a sugaras Nap, a három csillag és a Hold. Ugyanakkor a helyi közigazgatásban, széki, községi szinten továbbra is helyet kaptak a székely szimbólumok. A székelyföldi községek jelentős része pontosan ebben az időszakban, 1846-1848 között kezdett címeres pecsétet használni, de vannak olyanok is, amelyek csak 1850 után térnek át az intézményi pecséthasználatra. A lényeg az hogy az egész Székelyföldön a községi címeres pecsétek mintázata hasonló volt, a pecsétmezőben, legtöbbjükön a napot és a félholdat látjuk viszont. A vármegyékké alakult székely székek továbbra is régi címereiket viselték pecsétjeiken és zászlaikon. Pl. Csík vármegye 1896-ban készített zászlója kék-vörös színű volt, nehéz selyemből varrták, gazdag aranyrojtozással. Egyik lapjára az ország, a másikra a vármegye Máriás címerét hímezték a csíki lányok. Udvarhely vármegye 1906-ban használt zászlaja arannyal és kékkel vágott selyemzászló volt. Mindkét lapján a vármegye címere volt látható.

-Mit kell tudnunk a mai székely zászlóról?

A mai székely zászló „karrierje” 2004-ben kezdődött. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy már a Székely Nemzeti Tanács megalakulásakor (2003) javasolta Borsos Géza, az SZNT Állandó Bizottságának alelnöke, hogy meg kellene alkotni a szervezet jelképeit. A munkával Pécsi L. Dániel magyarországi jelképművészt bízták meg. Ugyanakkor 2004. január első felében, néhai Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója is letett egy címer- zászló- és lobogó tervezetet. Végül is 2004. január 17-én, Sepsiszentgyörgyön saját jelképeként az SZNT a Kónya-féle címer- és zászlótervet szavazta meg. Ettől a naptól kezdve az SZNT címere égszínkék háromszögű pajzs, mezejében jobbról nyolcágú aranycsillag, balról növekvő ezüst holdsarló. Itt jegyezzük meg, hogy a Kónya vázlatán szereplő leírás szerint a nyolcágú csillag az SZNT mai széki területi leosztását jelképezi (Udvarhelyszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék, Bardoc-Miklósvárszék), az ezüst, növekvő félhold pedig a székelység „kiteljesedő jogait”. Az SZNT által elfogadott aranysávos égszínkék zászló színei is a székely címer színeiből származnak, de nemcsak. Ugyanis a székely hadizászlók között többet is találunk, amelyek a mai székely zászló tervezőjét megihlették. Ezek közé tartozik Székely Mózes, e kiváló székely katonaember (aki 1603-ban egy rövid ideig Erdély trónját is bírta) kék-fehér-kék színű monogramos lovassági zászlója, valamint egy hozzá hasonló gyalogsági zászló, amely három egyenlő szélességű, kék-fehér-kék vízszintes sávból áll. A fehér sávon székely jelképek, két nyolcágú arany csillag, arany félhold láthatók. Két nyolcágú arany csillag és két (egy fogyó és egy növekvő) félhold volt az előbb említett hadvezér kardot tartó oroszlánokkal ékesített saját címerében is.

Visszatérve a mai székely zászlóhoz, ajánlom a zászlókészítők figyelmébe a következőket: a székely zászló, amelyet a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Székelyudvarhelyen 2009. szeptember 5-én az egész Székelyföld jelképeként fogadott el, méreteit illetően, értesüléseim szerint 2:3 arányú, akárcsak a magyar hivatalos polgári zászló. Három vízszintes sávból áll, éspedig két egyenlő szélességű égszínkék sávból, valamint egy keskenyebb arany sávból, amelynek szélessége az égszínkék sávok egyikének pontosan a fele. A zászlólap bal oldali felső negyedében az SZNT jelképeit, az arany nyolcágú csillagot és a növekvő ezüst félholdat helyezték.

- A fentiekből úgy tűnik, hogy a tervező alapos munkát végzett, a zászló körül mégis sok a vita. Miért?

Eltekintve a napokban kirobbant politikai vitáktól, röviden elmondanám, alig hogy Kónya Ádám terve alapján megvarrt székely zászlók lobogni kezdtek, úgy a laikusok, mind egyes szakértők azt kritikával illették, mert véleményük szerint olyan jelképeket és szinkombinációt tartalmaz, amelyek ilyen formában és ilyen „együttesben” nem szerepeltek még sem székely, sem más zászlókon. Mások azt vitatták és vitatják manapság is, hogy a székelységnek egyáltalán volt-e egységesen használt, saját közösségét szimbolizáló zászlója, s az piros-fekete vagy kék-arany színű volt-e?
A meddő vitákon túllépve Hargita Megye Tanácsának elnöke Borboly Csaba kezdeményezésére létrejött szakemberekből a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport, amely céljául a vitatott kérdések tisztázását tűzte ki. A 2009 őszén alakult és ma is tevékenykedő munkacsoport is megerősítette, amit egyébként már korábban is tudtunk, hogy a piros-fekete zászlónak nincsen történelmi „előképe”, és azt is, hogy a mai székely zászló XVII. század elején használt hadizászlók mintájára készült, s színei a fejedelemségkori székely címer színeiből, azaz mázaiból (égszínkék pajzs, benne az arany Nap és az ezüst félhold) származnak.  A laikusok részéről vitatott ugyanakkor, hogy a székelyek a napot vagy csillagot ábrázoltak zászlaikon, címerükben és pecsétjeiken. Mint már említettem, 1659-ben törvényileg ki is mondják az országgyűlésen, hogy a székelység pecsétjén „légyen egy fél hold és nap.” Ennek ismeretében azt is sokan kifogásolják, hogy nem a Nap, hanem egy olyan csillag van a 2004-es zászlón, amely nem is a nyolcágú heraldikai csillagra, hanem a székely szőttesek motívumvilágára emlékeztet inkább. A csillagnak pedig nem két sarkán, hanem egy sarkán kellene állnia stb. stb. Mások azt hangoztatják, hogy stilizált ábrázolású napról (ún., „napcsillagról”!) van szó . A heraldikai napot viszont a címereken és a zászlókon sugaras korongként ábrázolják, s általában nyolc egyenes és nyolc lángszerű sugara van. Egy azonban bizonyos, az SZNT Kónya Ádám terveit határozatban fogadta el. Ezért rajtuk áll, hogy a szakemberek által jelzett észrevételeket, a címeren és a zászlón újólag  módosítják-e,vagy megmaradnak változtatások nélkül az eredeti Kónya-féle tervnél. A magam részéről a szakemberek által kifogástalan zászló megalkotását tartanám üdvösnek.

Egyet azonban senki sem vitat, éspedig azt, hogy a zászló évek során az SZNT-nek köszönhetően székely autonómiatörekvés szimbólumává vált, s miután Hargita Megye Tanácsa 2009. november 6-án a megye hivatalos zászlajának is elfogadta, törvényességét biztosítandó, ott loboghatott, nemcsak a megyeháza tetején, hanem minden középület homlokzatán is, anélkül, hogy az valakit zavart volna. Reménykedjünk, hogy napjaink történései ellenére, ez továbbra is így marad.