Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Erdélyi sajtófigyelő 2015.03.03.

2015.03.03

Más szelek fújnak a nemzetpolitikai államtitkárságon? - "Lesz-e nemzeti együttműködés a nemzetpolitikában?" címmel közölt rövid helyzetjelentést az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának működéséről, az abban tapasztalható pozitív változásokról Szávay István országgyűlési képviselő, aki maga is a bizottság tagja. Elemzése azonban érinti nem csak a parlamenti állandó bizottság, de a magyar nemzetpolitikai műhely egészét is. Így már írása elején előre bocsátja: az illetékes államtitkárság élén történt személyi változás mindenképpen jót tett a nemzetpolitikai munkának (a 2014-es parlamenti választások után Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár már nem kapott bizalmat). Szávay szerint a "dicstelenül, de messze nem érdemtelenül elbukott" Répás Zsuzsannát váltó Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár hajlandó az értelmes és konstruktív párbeszédre. A jobbikos honatya szerint az elmúlt időszakban ezt több, a külhoni magyarok támogatási rendszerét illető észrevételének, javaslatának meghallgatása tanúsítja, ami korábban szerinte nem volt jellemző. Példaként említette a Bethlen Gábor Alap által juttatott támogatások odaítélésének átalakítására tett javaslatát. Szávay István szerint ugyanis lehetetlen helyzet, hogy a BGA több mint 11 milliárd forintjáról kizárólag kormánytisztviselők által alkotott bizottság döntsön. A képviselő szerint a döntéshozatalba be kell vonni a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tagjait is. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitottnak mutatkozott e javaslatra … (Felvidék.ma)

 

Eltérően ítélik meg a vezető erdélyi magyar politikusok a román elnök magyarságra vonatkozó megállapítását - Eltérően viszonyulnak az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek vezetői Klaus Iohannisnak, Románia elnökének ahhoz a múlt heti megállapításához, amely szerint Romániában nem létezik magyarkérdés. A4Krónika napilap hétfői számában közölt összeállításban Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nem kívánta kommentálni Iohannis Berlinben tett kijelentését. Hozzátette viszont, hogy beiktatása óta többször is tárgyalt Klaus Iohannissal, és vázolta számára a magyar közösség problémáit. Hozzátette, a területi autonómiáról eddig nem tárgyaltak, de szóba került a megbeszéléseken az a parlamentben elakadt kisebbségi törvénytervezet, amely kulturális autonómiát biztosítana a kisebbségek számára, és amelyet beterjesztésekor Klaus Iohannis a német közösség vezetőjeként támogatott. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke rendkívülinek találta, hogy Romániának német származású elnöke lehet, de úgy vélte, ez nem palástolhatja azt a tényt, hogy a román állam nemzetpolitikájának eredményeként az erdélyi őshonos közösségek eltűnőfélben vannak. Szilágyi Zsolt arra emlékeztetett, hogy az erdélyi szászoknak a 13. században biztosított önkormányzatiságot ma területi autonómiának lehetne nevezni (MTI)

Félmegoldást kínál a MOGYE szenátusa - Nem számolja fel a magyar nyelvű gyógyszerészképzést a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetősége, azonban a román többségű szenátus a magyar tagozat számára kedvezőtlen, ráadásul törvénybe ütköző megoldást talált a kar akkreditáltatására. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa saját magának ellentmondva, egyetlen év leforgása alatt immár a harmadik forgatókönyvet készíti el a magyar gyógyszerészképzés akkreditációjának lebonyolítása érdekében. A MOGYE román többségű vezetőtestülete a múlt héten – elektronikus szavazás útján – a román és a magyar tannyelvű szak közös akkreditációja mellett döntött. Ez azonban nem felel meg a 2011/1-es tanügyi törvénynek a kisebbségi tagozat intézet-alakító jogkörére vonatkozó 135-ös és 138-as cikkelyeinek, mert ez esetben az előírt nyelvenkénti külön engedélyeztetés elmarad (Krónika)

Ötmilliárd lej a Maros megyei infrastruktúrára - Ötmilliárd lejt fordít Maros megye közlekedési infrastruktúrájára a szaktárca az elkövetkezendő tíz-tizenöt évben – jelentette be hétfőn Ciprian Dobre megyeelnök, aki szerint azonban a minisztérium nagyberuházásokat összegző terve (master planja) helyenként a valóságtól és az igényektől teljesen elrugaszkodott (MTI)

Szabó József: érthető a Miértet ért bírálat -A hónap végén esedékes tisztújítást megelőző kampány része, hogy egyre több kritika éri az ernyőszervezet vezetőségét” – állítja Szabó József, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) leköszönő elnöke. Az ifjúsági vezető szerint az RMDSZ nem kíván beleszólni a szervezet belső ügyeibe (Krónika)

 

Lemondtak az országos restitúciós hatóság vezetői

Lemondott hétfőn tisztségéről az Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatóság (ANRP) elnöke, George Băeşu, valamint a két alelnök az intézménynél uralkodó áldatlan állapotok miatt.

Elkent ügy” a Mikó-per Markó Attila szerint -A Mikó-perben hozott döntés „iskolapéldája annak, hogyan kell úgy elkenni egy ügyet, hogy közben abban minden szó a megfelelő utasítást kövesse” – állítja Markó Attila RMDSZ-es képviselő, aki blogbejegyzésben kommentálta a perben hozott döntés indoklását. Az ügyben három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt politikus szerint a döntés olyan utasításokat követ, melyek szerint „a vádlottakat el kellett ítélni, de annyira azért mégsem, hogy be is vigyék őket a börtönbe, ugyanakkor úgy kellett a kollégium épületét visszaállamosítani, hogy közben ne feszegessék túlságosan a jogos tulajdonos kilétét" (Krónika)

Hellvig a Román Hírszerző Szolgálat új vezetője - Megszavazta hétfőn a parlament két háza együttes ülésén Eduard Hellvig, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) eddigi alelnöke kinevezését a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójává. A honatyák 498 támogató vokssal 15 „nem” szavazat ellenében bólintottak rá Hellvig kinevezésére. Az eredmény borítékolható volt, mivel a pártok már jóval az ülés előtt jelezték: támogatják a Klaus Johannis államfő által jelölt Hellvig kinevezését. A kivételt a Népi Mozgalom Párt (PMP) jelentette. Hellvig a szavazás után azonnal le is tette az esküt a parlamentben. Ezt követően kifejtette: meg kívánja erősíteni a SRI helyzetét. Rámutatott: az elmúlt évek során átalakítások nyomán a hírszerzés a nemzetbiztonság egyik oszlopa lett. Kijelentette, szerinte a korrupció leküzdése és – a feszült nemzetközi helyzet miatt is – a nemzetbiztonság megóvása a két fő feladat (Krónika)

Ponta: ha eljárás indul ellenem, lemondok - Ha bűnvádi eljárás indul Victor Ponta ellen, lemond a miniszterelnöki tisztségről (Krónika)

Rádiós múltidézés Vásárhelyen születésnap alkalmából -Ezelőtt 57 évvel, 1958. március 2-án szólalt meg először a Marosvásárhelyi Rádió. Akkoriban napi két órában sugároztak és csak magyar nyelven” – emlékeztetett Szász Attila, a rádió aligazgatója, a magyar szerkesztőség vezetője. Jelenleg 15 órás naponta a magyar nyelvű adás, ehhez még hozzájön az egyórás német nyelvű műsor. A koncepció lényege megmaradt: az anyanyelvi tájékoztatás, a közszolgálatiság maradt a fő irányvonal. „A legnagyobb kihívást a közszolgálatiság jelenti” – tette hozzá Szász Attila, ez ugyanis azt jelenti, hogy a társadalom minden rétegéhez kell szólni, fiatalhoz és időshöz, városon élőkhöz és vidékiekhez, értelmiségiekhez és kétkezi dolgozókhoz (Krónika)

Ügynöklét Romániában - magyar dokumentumfilmek Bukarestben - Ügynöklét Romániában magyar politikai filmek tükrében címmel szervez vetítéssorozatot a Balassi Intézet bukaresti központja, amely ebből az alkalomból először mutat be a romániai közönségnek két magyar dokumentumfilmet (MTI)

A magyar kisiskolások ellenőrzőjébe csak románul írják be a minősítéseket  - Közlemény - „…román nyelven még nem értő, románul még nem beszélő kisiskolások ellenőrzőjébe csak román nyelven írják be a tanulmányi előmenetelüket jelző minősítéseket. A minősítések az „elégtelentől” a „nagyon jó”-ig terjednek, azonban ezek a minősítések kizárólag román nyelven jelennek meg a gyerekek ellenőrzőjében, annak ellenére, hogy a hatályos törvények értelmében van lehetőség arra, hogy a minősítéseket magyarul is beírják …” (Erdély.ma)

 Új vezető a hírszerzésnél – ki Eduard Hellvig? - Eduard Hellvig vezeti hétfőtől a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). Negyven éves kora ellenére a SRI új igazgatója kipróbált csaknem minden jelentősebb politikai tisztséget: volt a román parlament képviselője, később miniszterré nevezték ki, majd európai parlamenti képviselővé választották meg … (Maszol.ro)

 Nagy csapás érte Corneliu Vadim Tudort - Huszonöt év után megszűnik a Nagy-Románia című hetilap, az azonos nevű párt kiadványa. A számára szomorú hírt a főszerkesztő, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke jelentette be hétfő este az Antena1 televízióban. Corneliu Vadim Tudor anyagi okokkal magyarázta a lap megszűnését (Maszol.ro)

 Tőkés László csalódott Klaus Johannis államfőben - Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csalódott Klaus Johannisban a berlini nyilatkozata miatt. A fideszes EP-képviselő a4Krónika napilapnak az államfőnek azt a kijelentését kommentálta, miszerint Romániában nem létezik magyarkérdés (Maszol.ro)

 Újból bizonytalanság a restitúciós hatóságnál - Teljes bizonytalanság van ismét a központi restitúciós hatóságnál, miután az intézmény elnöke és két alelnöke benyújtotta a lemondását (Szabadság)

 Markó Attila a Mikó-perről: megfosztottak a védelemhez való jogtól! - Blogbejegyzést tett közzé a hétvégén Markó Attila a Mikó-perről az indoklás ismeretének tükrében. Markó ebben azt járja körül, hogy az ítélet "jelentős mértékben túllép a vád keretein, mind a büntetőjogi felelősség, mind pedig a tulajdonjog kérdésében". Markó szerint "a döntés iskolapéldája annak, hogyan kell úgy elkenni egy ügyet, hogy közben abban minden szó a megfelelő utasítást kövesse". Véleménye szerint a döntés ugyanis olyan utasításokat követ, melyek szerint a vádlottakat el kell ítélni, de mégsem börtönbe juttatni, ugyanakkor úgy kellett a kollégium épületét visszaállamosítani, hogy közben ne feszegessék túlságosan a jogos tulajdonos kilétét. "Legalábbis ezt a látszatot kelti, ezt a látszat-semlegességet próbálja tükrözni" - írja Markó (Transindex)

 Mit hozhat a Székelyföld autonómiája a bánsági magyaroknak? - A temesvári Szórvány Alapítvány, az Új Ezredév Református Központtal partnerségben február 27-én, pénteken indította útjára Baráti Esték című rendezvénysorozatát, amelynek első vendége a sepsiszentgyörgyi Izsák Balázs mérnök, politikus, a Székely Nemzeti Tanács elnöke volt. Izsák Balázs Autonómia Európában és Erdélyben című előadását szép számú érdeklődő hallgatta meg az Új Ezredév Református Központ ökumenikus szárnyának tetőtéri galériájában, majd a résztvevők borkóstolóval egybekötött beszélgetés keretében vitatták meg az elhangzottakat. A havonta megrendezésre kerülő Baráti Esték rendezvénysorozat első eseményét dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke nyitotta meg, kiemelve, hogy a szervezők célja a szabadegyetem típusú ismeretterjesztés temesvári hagyományának az újjáélesztése. A házigazdák részéről Gazda István lelkipásztor köszöntötte a rendezvény mintegy 25-30 résztvevőjét. Izsák Balázs SZNT-elnök előadása során arról beszélt, hogyan egyeztethetők össze a székely autonómiatörekvések az erdélyi magyarság egészének céljaival, a székely területi autonómia hogyan valósítható meg a román alkotmányos keretek között. Izsák Balázs elmondta: a Székelyföld autonómia-statutúmának kidolgozása dr. Csapó I. József érdeme, a Székely Nemzeti Tanács pedig egy civil kezdeményezés, amely a jog és a demokrácia útján haladva valósítja meg a székely autonómiatörekvéseket. A SZNT elnöke bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a székely területi autonómia nem sérti az ország területi egységét, és a jelenlegi román alkotmányos keretek között is megvalósítható, de hivatkozott az Európa Tanács 1201-es ajánlására és a román–magyar alapszerződésre is az autonómiatörekvésekkel kapcsolatban (Nyugati Jelen)

Forrás: Kisebbségi sajtófókusz

Civitas Europica Centralis (CEC

http://www.cecid.net/ ; admin@cecid.net