Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Erdélyi sajtófókusz 2012.02.03

2012.02.03

Kétmillióval kevesebben vannak a románok – 21 millió helyett már csak 19 millióan vannak. A romániai magyarok létszáma nagyjából egy és negyed millió fő, amivel még mindig a legnépesebb kisebbséget adják Romániában. Napvilágot láttak a tavalyi román népszámlálás első, részleges eredményei, miszerint jelenleg 1 millió 238 ezer magyar él Romániában, a még mindig a legnagyobbnak számító magyar kisebbség így a lakosság 6,5 százalékát teszi ki - közölte csütörtökön a román országos statisztikai intézet. Abszolút értékben a romániai magyarok száma csaknem 194 ezer fővel csökkent a 2001-es népszámláláshoz képest, számarányuk azonban lényegesen nem változott, hiszen akkor is 6,6 százalék volt a magyarság aránya. Románia lakossága a korábbi, több mint 21 millió főhöz képest a népszámlálási adatok szerint most már alig éri el a 19 milliót. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi tíz év alatt 2,3 millió fővel fogyott a román népesség (Nsz)

Ü Demográfiai dráma: a magyarok száma közel 200 ezerrel, az összlakosságé több mint kétmillióval csökkent – Románia lakossága tíz év alatt 12,1 százalékkal csökkent. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön ismertette a tavalyi népszámlálás nem végleges adatait, amelyek szerint az ország állandó lakossága 19 042 936 fő, ez 2 638 038 fővel kevesebb, mint 2002-ben, amikor összesen 21 680 974 személyt írtak össze. Az előzetes eredmények szerint a romániai magyarság létszáma 1 238 000 fő, 193 807-tel kevesebb, mint 2002-ben – ez 13,6 százalékos csökkenést jelent. Szakértők meglepőnek tartják a magyarság lélekszámának az összlakosságéhoz képest nagyobb mértékű apadását (Krónika)

Ü Ideiglenes megoldás: a pedagógusszövetség veszi át a csángó oktatási programot – A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) veszi át ideiglenesen a moldvai csángó magyar oktatási program felügyeletét és irányítását. Burus Siklódi Botond, a pedagógusszövetség elnöke csütörtökön a Krónikának elmondta, az RMPSZ a következő három hónapban a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) leköszönt vezetőségével közösen biztosítja az oktatási tevékenység működtetését a Csángóföldön. Az RMPSZ szerződést köt a csángó szervezetnek az oktatási programban részt vevő tagjaival, valamint a Kárpátokon túli vidékeken oktató pedagógusokkal (Krónika)

Ü Az RMDSZ ellen készül tüntetni az MPP – Az RMDSZ kormánypolitikája ellen készül utcai tüntetést szervezni Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt országos elnöke. A politikus február 10-ére a marosvásárhelyi Köcsög utcába hívja a gazdasági, társadalmi és kisebbségi sorsukkal elégedetlen magyarokat (Krónika)

Ü BBTE: Pozsony Ferenc mégsem pályázik Magyari Tivadar helyére – Visszalépett Pozsony Ferenc néprajzkutató professzor a Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettesi tisztségbe való jelölésétől, így Magyari Tivadar megüresedett helyére – aki már tavaly jelezte, hogy nem indul újabb mandátumért – már csak Nagy László fizikus és Soós Anna pályázik (Krónika)

Ü Hátrányos átszervezés: a bihariaknak messze van Berettyóújfalu – „Túl messzire kerülnek a tervezett magyarországi járásközpontok a román határtól, főképp a Bihar megyével határos térségben” – vélik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) partiumi vezetői (Krónika)

Ü Újabb határidő a kisebbségi törvény elfogadására – Újabb határidőt tűzött ki a kormány, a kisebbségi törvény elfogadására. A kabinet várhatóan felszólítja majd a parlamentet, hogy június végéig szavazzanak a törvényről. A legnagyobb vita a kisebbségek kulturális autonómiáját biztosító paragrafusok körül van. A kisebbségi törvényről, már öt éve képtelen dönteni a képviselőház. A kormány viszont ismét kérni fogja, hogy június végéig szavazzanak a kisebbségek jogállását szabályozó törvényről. Az RMDSZ újraválasztott képviselőházi frakcióvezetője szerint, ha a koalíciós partnerek, mármint a PDL-s és az UNPR-es képviselők jelen lesznek a parlamentben, akkor az ellenzék jelenleg is tartó parlamenti sztrájkja nem fogja befolyásolni a döntéshez szükséges szavazatarányt (ErdélyTV)

Ü Stratégia az unitáriusok jövőjéért – Világhálón a terv – Interneten is olvasható az Erdélyi Unitárius Egyház 2011–2015-ös időszakra vonatkozó stratégiai terve (Szabadság)

Ü Torockó az Unesco várományosi listájánKelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter javaslatára Torockó, a Kárpát-medence legépebben, ugyanakkor leghitelesebben fennmaradt népi építészeti együttese felkerült az UNESCO Világörökségi jegyzék várólistájára. Torockó az első erdélyi magyar település, amelyet a szaktárca felterjesztett a nemzetközi szervezet elé (Szabadság)

Ü Az MPP RMDSZ-ellenes nagygyűlést szervez MarosvásárhelyenSzász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke csütörtöki sajtóértekezletén bejelentette, hogy nagygyűlést szerveznek az RMDSZ ellen, elégedetlenségének adva hangot a Szövetség „általános kérdésekkel kapcsolatos” politikája miatt. Szász Jenő elmondta, a nagygyűlést Markó Béla kormányfő-helyettes marosvásárhelyi, Köcsög utcai irodája előtt fogják tartani, valószínűleg február 10-én (Nyugati Jelen)

Ü A PDL-sek (is) elégedetlenekVasile Gherasim PDL-s képviselő csütörtökön elmondta: elégedetlenség tapasztalható a demokrata liberális polgármesterek és honatyák körében, mélyebb változásra lenne szükség a pártban és a kormányban, ezért javasolja az országos választmány összehívását (Nyugati Jelen)

Ü Selyemzsinór Bocnak? – Saját pártjának honatyái szólíthatják fel távozásra a PDL-s kormányfőt – Bár pártjából egyre többen kérik lemondását, Emil Boc kormányfő tegnap azt hangoztatta, az új parlamenti ülésszakban számít a koalíciós alakulatok támogatására. „Fontos, hogy számbeli többségünket érvényesíteni tudjuk és a törvényhozási munka fennakadások nélkül folyjon” – fogalmazott a miniszterelnök. Saját sorsát firtató kérdésekre sejtelmesen hozzátette: politikai kérdésekről csak a jövő héten kíván beszélni, jelenleg a hideg okozta problémák és a Nemzetközi Valutaalappal folyó tárgyalások foglalkoztatják (ÚMSZ)

 Ü Kevesebben 200 ezerrel – Valamelyest csökkent a magyarság aránya a 2011-es népszámlálás adatai szerint – „Romániában 6,5 százalékra csökkent a magyarság aránya, abszolút értékben a magyarság lélekszáma csaknem 194 ezer fővel csökkent a 2002-es népszámláláshoz képest” – derült ki a 2011-es népszámlálás tegnap nyilvánosságra hozott részleges adataiból. A statisztikai intézet (INS) közlése szerint az országnak 19 042 936 állandó lakosa van, 2002-ben pedig 21,6 millió lakosa volt, tíz év alatt tehát több mint kétmillió fővel fogyott az ország népessége. Abszolút számokban a romániai magyarok száma a 2002-es népszámláláshoz képest 1 431 807-ről 1 237 790 főre apadt, de mivel az ország teljes lakossága is csökkent, az etnikai arányok alig változtak, 6,6 százalékról 6,5 százalékra csökkentek. A legtöbb magyar Hargita megyében él, itt a lakosság 84,8 százaléka tartozik a legnagyobb romániai kisebbségi közösséghez. Kovászna megye lakosságának 73,6 százaléka vallotta magát magyarnak, míg Maros megyében 37,8 százalék. Szatmár megyében ez az arány 34,5, Bihar megyében 25,2, Szilágy megyében pedig 23,3 százalék. A népszámlálás során 619 ezer ember vállalta roma identitását, szemben a 2002-es népszámlálás során regisztrált 535 140-nel. A legtöbb roma egyébként arányaiban, Maros megyében él, itt a lakosság 8,8 százaléka vallotta magát cigánynak, a legkevesebben pedig Botoşani megyében (1,1 százalék) laknak (ÚMSZ)

Ü Pozitív a román EU-s mérleg – Az Európai Egyesült Államok létrejötte biztosíthatja az Európai Unió tagállamainak versenyképességét Traian Băsescu államfő szerint, aki a Románia csatlakozásának ötödik évfordulója alkalmából szervezett konferencián leszögezte, az uniós országoknak előbb vagy utóbb le kell mondaniuk majd szuverenitásuk jelentős részéről annak érdekében, hogy a globális piacon ne kerüljenek lépéshátrányba (ÚMSZ)

Ü Górcső alatt a gazdaságpolitika (Elégedetlen az MPP) – „Érthetetlen az, hogy miközben forrong az utca, tüntetés tüntetést követ, és mindenki a kormány, az elnök távozását követeli, az RMDSZ gazdaságpolitikájáért felelősek a 2020-as erdélyi gazdasági stratégiáról értekeznek” – fejtette ki Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke (Háromszék)

Ü Összevont választások: kiszivárgott az Alkotmánybíróság indoklása – Elkészült az Alkotmánybíróság indoklása, amely megmagyarázza a január 25-én hozott döntését, mely szerint alkotmányellenes a parlamenti és helyhatósági választások összevonása. A kiszivárgott indoklást az ‡Evenimentul Zilei tette közzé. A testület négy kifogást támasztott: elsőként rámutatott, nem lehet meghosszabbítani a helyi tisztviselők mandátumát. A második kifogás szerint sérül a választhatósági jog, ugyanis a választások összevonása nem teszi lehetővé azt, hogy ugyanaz a személy a helyhatósági és a parlamenti választásokon is induljon (Transindex)

Ü Hargita megye: ötvenezer lej jut idén falugondnoki szolgálatra – Hargita Megye Tanácsa ötvenezer lejjel támogatja idén a megye elszigetelt településein falugondnoksági tevékenységet végző alapítványokat, egyesületeket, szervezeteket és egyházakat, amelyek a kistelepüléseken élő rászorult személyeket segítik. Az országban egyedülálló falugondnoksági programot már hét éve működteti sikeresen a megyei tanács, civil szervezetekkel és helyi önkormányzatokkal együttműködve. A tavalyi támogatáshoz képest idén tízezer lejjel nőtt a keretösszeg, az önrész pedig – egyébként az idei összes programtámogatási kiírásnál – ettől az évtől 20% az eddigi 51%-kal szemben (Transindex)

Ü Kisebbségbe került a kormány a szenátusban – Elveszítette szenátusi többségét a kormány, miután Mircea Banias és Iulian Urban PDL-s szenátorok kiléptek pártjukból. Előbbi a Konzervatív Pártba iratkozik be. A két szenátor lemondása után a szenátusban csak 67 tagja maradt a kormánykoalíciónak, de a többséghez 68 szenátorra lenne szüksége. A többség elvesztése miatt a szenátus munkája is megbénulhat, különösen úgy, hogy az ellenzék bojkottot jelentett be (Transindex)

Országhatárokon átívelő együttműködési projektek iskolák között – Országhatárokon átívelő iskolai projektek létrejötte a célja a Közép-európai Iskolák Akadémiája által meghirdetett pályázatnak, az idei téma a médiakultúra. A pályamunkákat április 30-ig várják. A szervezők az MTI-hez eljuttatott közleményükben a témát indokolva kiemelték: a tömegmédia – és különösen a digitális média – lehetővé teszi az információhoz való széles körű hozzáférést, és biztosítja a társadalmi, politikai és kulturális részvétel új formáit, eközben azonban a manipuláció veszélyét is magában hordozza. Példaként az internetes zaklatást, a magánszféra és a személyiségi jogok vagy éppen a szerzői jogok megsértését említették, és hozzátették: ezért a média működésének alapos ismerete elengedhetetlenül fontos tényező (MTI/Erdély.ma)

 

 

Demográfiai dráma: a magyarok száma közel 200 ezerrel, az összlakosságé több mint kétmillióval csökkent

Krónika Ÿ 2012. február 02.

 

Románia lakossága tíz év alatt 12,1 százalékkal csökkent. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön ismertette a tavalyi népszámlálás nem végleges adatait, amelyek szerint az ország állandó lakossága 19 042 936 fő, ez 2 638 038 fővel kevesebb, mint 2002-ben, amikor összesen 21 680 974 személyt írtak össze. Az előzetes eredmények szerint a romániai magyarság létszáma 1 238 000 fő, 193 807-tel kevesebb, mint 2002-ben – ez 13,6 százalékos csökkenést jelent. Szakértők meglepőnek tartják a magyarság lélekszámának az összlakosságéhoz képest nagyobb mértékű apadását.

 

A lakosság 88,6 százaléka (16,87 millió) románnak vallotta magát, a magyarok száma 1 238 000, ez az összlakosság 6,5 százalékát jelenti. Cigánynak vallotta magát 619 ezer személy (3,2 százalék). Ukránnak 51 700 személy, németnek pedig 36 900 ember vallotta magát.

 

A 2002-es adatokhoz képest a romániai magyarok számaránya 13,6 százalékkal csökkent, akkor 1 431 807 személy (az összlakosság 6,6 százaléka) vallotta magát magyarnak. A mostani előzetes adatok szerint a magyarság számaránya az összlakosságon belül 6,5 százalék.

 

A cigány lakosság létszáma nőtt 2002-höz képest, amikor 535.140 személy (2,45 százalék) vallotta magát e nemzeti közösséghez tartozónak.

 

A romániai németek esetében csökkenés tapasztalható, 2002-ben 59 764 személy vallotta magát németnek.

 

A megszámlált lakosság 0,3 százaléka (59 200 ember) nem közölte nemzetiségét, vagy nem volt jelen.

 

A legmagasabb a magyarság aránya Hargita megyében (84,8 százalék), majd következik Kovászna (73,6 százalék), Maros (37,8 százalék), Szatmár (34,5 százalék), Bihar (25,2 százalék) és Szilágy megye (23,2 százalék).

 

A romániai cigányok aránya Maros megyében a legmagasabb (8,8 százalék), ezt követi Călăraşi (8,1 százalék), Szilágy (6,9 százalék) és Bihar megye (6,1 százalék).

 

Az előzetes adatok szerint Románia állandó lakossága 7,1 millió háztartásban él. A 2011 októberi népszámlálás során 8,5 millió lakást írtak össze, az épületek száma 5,1 millió, ebből mintegy 15 ezer társasház vagy tömbház.

 

A stabil lakosság 52,8 százaléka városon él, 47,2 százaléka vidéken.

 

Megyei bontásban a legtöbben Prahova megyében élnek (735, 9 ezer személy), következik Iaşi (723,6 ezer), Kolozs (659,4 ezer), Temes (649,8 ezer), Konstanca (630,7 ezer), Dolj (618,3 ezer), Suceava (614,5 ezer).

 

A legkisebb a lakossága Tulcea megyének, ahol 201,5 ezer ember él, majd következik Kovászna (206,3 ezer), Szilágy (217,9 ezer), Mehedinţi (254,6 ezer), Ialomiţa (258,7 ezer), Giurgiu (265,5 ezer), Krassó-Szörény (274,3 ezer) és Beszterce-Naszód (277,9 ezer).

 

Horváth István szociológus: meghökkentőek az adatok

„Meghökkentőek az adatok, azonban nem meglepőek” – szögezte le a Krónika kérdésére Horváth István kolozsvári szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke, amikor arról faggattuk, lehetett-e számítani a romániai népesség ilyen arányú fogyására. Mint részletezte, előre látható volt, hogy 19 millióra csökken a lakosság száma, s a magyarság részaránya terén is hasonló számadatra számítottak. Kérdésünkre, mivel magyarázható az a tény, hogy a magyarok száma 1,5 százalékkal nagyobb arányban csökkent, mint a lakosság egésze, Horváth elmondta, ez a számadat valóban meglepetést okozott.

 

„Azt hittük, hogy a migráció nagyobb a románok esetében” – indokolta a meglepetés okát a szociológus. Ugyanakkor szerinte ezeket a számadatokat fenntartással kell kezelni, mivel míg a befogadó államok által regisztrált migrációs adatok szerint az egyévesnél hosszabb tartózkodási engedéllyel ott élő romániaiak száma decemberben elérte a 2,8 milliót, addig a nem végleges népszámlálási adatok szerint 910 ezer román állampolgár él tartósan, míg mintegy 659 ezer ideiglenesen külföldön, a különbség pedig több mint egymillió fő. „Feltehetően tehát jobban áll a magyarság, mint a népszámlálás során regisztrált adat” – vallja a szakember, aki szerint azonban hosszú távon nem lehet megmondani, hányan térnek haza, és hogyan alakul a későbbiekben a lakosság száma, összetétele.

 

Horváth ugyanakkor arra is kitért, hogy a Trianon utáni első, 1930-as népszámlálás óta először fordult elő, hogy a kisebbségek részaránya nem csökkent az előző cenzushoz képest – 2002-ben 10,5 százalékot tettek ki a kisebbségek, most pedig számarányuk elérte a 11,4 százalékot. Főként a romák száma gyarapodásának tudható be a mutató alakulása, de nőtt a tatárok, illetve az ukránok számaránya is. Ûvissza

 

Szerző(k): Hírösszefoglaló

 

& Ideiglenes megoldás: a pedagógusszövetség veszi át a csángó oktatási programot

Krónika Ÿ 2012. február 03.

 

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) veszi át ideiglenesen a moldvai csángó magyar oktatási program felügyeletét és irányítását. Burus Siklódi Botond, a pedagógusszövetség elnöke csütörtökön a Krónikának elmondta, az RMPSZ a következő három hónapban a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) leköszönt vezetőségével közösen biztosítja az oktatási tevékenység működtetését a Csángóföldön. Az RMPSZ szerződést köt a csángó szervezetnek az oktatási programban részt vevő tagjaival, valamint a Kárpátokon túli vidékeken oktató pedagógusokkal.

 

Burus Siklódi Botond elmondta, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkárságával történt megegyezés szerint a pedagógusszövetség a február–április időszakban biztosítja majd az oktatási program folytonosságát, amelyhez továbbra is a magyar kormány nyújtja az anyagi fedezetet a Bethlen Gábor Alapból. „Amikor vállaltuk a közvetítő szerepet, olyan megoldást kerestünk, amely a folytonosságot biztosítja, és úgy tűnik, hogy ez sikerült” – jelentette ki lapunknak az RMPSZ vezetője. Emlékeztetett, hogy a pedagógusszövetség már a kezdetekkor részt vett a program beindításában, és folyamatosan szoros kapcsolatot ápolt annak működtetőivel, igyekezett szakmai segítséget nyújtani számukra.

 

Éppen ezért a továbbiakban is csak úgy tudják elképzelni a munkát, ha abban az MCSMSZ leköszönt vezetőségének oktatási programba bekapcsolódó tagjai is részt vállalnak. Ők ugyanis hétfőn nemcsak a tisztségükből távoztak, hanem a munkaviszonyukat is felbontották, ezért az RMPSZ ismét szerződést köt velük, akárcsak az oktatásban részt vevő tanárokkal. „A csángószövetség vezetősége nélkül nem vállaltuk volna el a feladatot, ők nyitottak a tárgyalásra, és mi ezt értékeljük” – nyilatkozta Burus Siklódi Botond, aki szerint a továbbiakban munkaviszonyt szeretnének kialakítani mindazokkal, akik meghatározó szerepet töltöttek be a program működtetésében, beleértve a tanárokat és az irodai alkalmazottakat is. Hozzátette, amint megvannak a szükséges dokumentumok, alá is írják a szerződést a támogatásról a Bethlen Gábor Alappal. A magyarországi alapítvánnyal egyébként az RMPSZ tavaly óta szerződésben áll, amikor átvette az Iskola Alapítványtól a határon túli, magyarul tanuló diákoknak járó oktatási és nevelési támogatás folyósítását. Burus Siklódi Botond hangsúlyozta, a pedagógusszövetség megbízatása egyelőre csak a február–április időszakra szól, amíg az illetékesek „konkrét és használható megoldást” találnak a jelenlegi „bonyolult helyzetre”. Hozzátette, bármi is legyen a megoldás, az április utáni időszakban sem szeretnék cserbenhagyni moldvai kollégáikat, hiszen nagyon fontosnak tartják, hogy a csángóföldi magyar oktatási program működőképes legyen.

Hegyeli Attila, az MCSMSZ leköszönt ügyvezetője, a moldvai csángó magyar oktatási program felelőse a Krónikának megerősítette, hogy a következő három hónapra ideiglenes, meghatározott időre szóló szerződést kötnek az RMPSZ-szel. Ugyanis ezután a pedagógusszövetség lesz a program gazdája, amely nemcsak a pénzt kezeli majd, hanem munkáltatói szerepet is betölt, és viseli a felelősséget is a működéséért.

 

„Átmeneti megoldásnak nagyon jónak tartjuk, hogy a pedagógusszövetséghez kerül a program, és örömmel adjuk át. Ez az egyetlen megoldás, amely legalább a tanév végéig biztosítja az eddigi tevékenység továbbélését” – értékelt lapunknak Hegyeli. A programfelelős kérdésünkre elmondta, az MCSMSZ vezetőségének lemondása nem okozott fennakadást az oktatási tevékenységben, amely valamennyi helyszínen zavartalanul folyik, ugyanis próbálták úgy kezelni a helyzetet, hogy a gyerekek semmit se érezzenek meg a gondokból. Hozzátette, néhány tanár csomagolni készült ugyan, de most, hogy biztosított a program további működtetése, reméli, hogy meggondolják magukat, szombaton ismertetik velük az új helyzetet.

 

„Ebben a három hónapban kell találni egy végleges megoldást a program további működtetésére” – jelentette ki ugyanakkor a programfelelős. Mint elmondta, a közeljövőben összehívják az MCSMSZ küldöttgyűlését, amely egyben tisztújító gyűlés is lesz, és itt fognak dönteni arról, hogyan viszonyulnak a jelenlegi helyzethez, és a továbbiakban milyen szerepet kívánnak betölteni a moldvai csángó magyar oktatási program működtetésében.

 

Mint arról beszámoltunk, az MCSMSZ vezetősége hétfőn mondott le, miután a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága két magyarországi szervezet, a Teleki László Alapítvány és A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány közreműködésével egy új, Romániában bejegyzett alapítványra bízná a moldvai oktatási programot. Az államtitkárság az MCSMSZ átvilágítása során tapasztalt rendellenességekkel indokolta lépését, és kijelentette, hogy a szervezet vezetősége lépésével cserbenhagyta a moldvai csángó közösséget.

 

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár ugyanakkor leszögezte, a történtek ellenére folytatódik a moldvai csángó magyarok oktatási programja, a tanárok rendben megkapják a fizetésüket és a gyermekek is ugyanúgy részt vehetnek a magyar órákon, mint eddig. Répás szerint a programra az Orbán-kormány idén 70 millió forintot biztosít, és továbbra is kiemelten fontosnak és olyan értéknek tartja az oktatás biztosítását, ami sokat segíthet a moldvai magyar csángó közösségnek. Ûvissza

 

Szerző(k): Pap Melinda

 

Forrás:

Kisebbségi Sajtófókusz

 

Civitas Europica Centralis (CEC) · H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. · ( +3630 904 6164,

 

82012-02-03.