Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Erdélyi sajtófókusz 2013.03.16.

2013.03.18

        Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi üzenet határon túli honfitársainkhoz – "Tisztelt Honfitársaim! Köszöntöm Önöket a magyar szabadság ünnepén. Ez az a nap, amikor az egész világ hallja a magyar szabadság hangját. Ez a hang azt mondja, hogy a szabadság azoké, akik elég bátrak, hogy kivívják. Mi, magyarok kivívtuk. Sokat küzdött a magyarság az elmúlt évszázadokban, hogy ez ma így lehessen.

 

Az elmúlt években elindítottuk nemzetünket a határokon átívelő egyesítés útján. Így leszünk többen, így leszünk erősebbek. Ezt az erőt éppoly bátran és elszántan, éppoly okosan és leleményesen kell használnunk, ahogy eleink tették. A nemzet újraegyesítésének értelme éppen az, hogy mindenki, aki magyarnak vallja magát, részt vehessen a magyar nemzet és Magyarország építésében. A határon túl élők részt vehetnek Magyarország erősítésében, az erős anyaország pedig többet tud tenni értük ott, ahol élnek.

 

Régen voltunk ilyen közel ahhoz, hogy a magyarság céljait megvalósítsuk, a magyar szabadságot kiteljesítsük határokon belül és kívül. Régen voltunk ilyen egységesek. Használjuk ki a lehetőséget, amit közösen teremtettünk. Legyünk méltó utódai a ’48-as magyar hősöknek.

 

Ehhez kívánok a magyar szabadság ünnepén minden magyarnak erőt, hitet és bátorságot! 

 

Orbán Viktor"

        Répás: meghosszabbították a Kisiskolások éve programhoz kapcsolódó pályázati kiírások határidejét – „Április 5-ig pályázhatnak az érdeklődők a Kisiskolások éve program keretében induló továbbképzési és együttműködési pályázati kiírásokra” - mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az MTI-nek. Répás Zsuzsanna kiemelte: a 2013 a külhoni magyar Kisiskolások éve program célja, hogy meggyőzzék a szülőket arról, hogy anyanyelvi intézménybe írassák gyermekeiket. Segítséget szeretnének adni a szülőknek abban, hogy valós és hiteles információk alapján, elkötelezetten válasszák gyermekük számára az anyanyelvi oktatási intézményt (MTI)

       "Rég voltunk ilyen közel ahhoz, hogy a magyarság céljait megvalósítsuk" – "Régen voltunk ilyen közel ahhoz, hogy a magyarság céljait megvalósítsuk, a magyar szabadságot kiteljesítsük határokon belül és kívül:" Orbán Viktor miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulója alkalmából írt üdvözletet, amelyet csütörtökön juttatott el a Miniszterelnöki Sajtóiroda az MTI-hez. A kormányfő kiemelte: ez az a nap, amikor az egész világ hallja a magyar szabadság hangját. Ez a hang azt mondja, hogy a szabadság azoké, akik elég bátrak, hogy kivívják. "Mi, magyarok kivívtuk. Sokat küzdött a magyarság az elmúlt évszázadokban, hogy ez ma így lehessen" - hangsúlyozta a kormányfő (Ma.hu)        

Johannis békítést vár Semjéntől Klaus Johannis, a PNL alelnöke nem tartja különösebben jónak Semjén Zsolt részvételét a székelyföldi március 15-i rendezvényeken, de reményét fejezte ki, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes békítő szellemben szólal majd fel. Nagyszeben német nemzetiségű polgármestere - akit nemrég választottak a PNL alelnökévé - csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: a román-magyar viszonyt nem lehet egyik napról a másikra rendezni. „A rendezéshez mindkét ország felelős megközelítésére és időre van szükség” - idézte az ‡Agerpres hírügynökség a polgármestert. "Ha a magyar fél is, mi is azért teszünk erőfeszítéseket, hogy csendben leüljünk, átbeszéljük a dolgainkat, és megnézzük, mit hibáztunk el az utóbbi kétszáz évben, és mit kellene jobban csinálni a következő időszakban, akkor meg fogjuk találni a megoldásokat" - jelentette ki Klaus Johannis (Manna.ro)

      Március 15: Semjén lóháton vonult be Kézdivásárhelyre – Lóháton vonult be Kézdivásárhelyre Semjén Zsolt az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 165. évfordulóját ünneplő felső-háromszékiek közé. Ünnepi beszédében a miniszterelnök-helyettes azt mondta: fontos megértetni a román lakossággal, hogy az erdélyi magyarság követelései a legtermészetesebb jog az Európai Unióban. Victor Ponta miniszterelnök üzenete szerint a magyar és a román nemzet ügyét a békés együttélésnek kell eldöntenie. Erdély szinte valamennyi magyarlakta településén ünnepelték a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napját, az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdetét, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Az erdélyi magyar politikai alakulatok a legtöbb helyen külön-külön, máshol viszont közösen tisztelegtek a ’48-as magyarországi és erdélyi hősök emléke előtt a forradalom kirobbanásának 165. évfordulóján (Krónika)

      Semjén: amit kérünk, a legtermészetesebb jog – Lóháton érkezett tegnap délelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kézdivásárhelyen az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc 165. évfordulóját ünneplő felső-háromszékiek közé. A kereszténydemokrata politikus beszédében hangsúlyozta: Magyarország köszöntését, megbecsülését és szeretetét hozta Székelyföldre (Szabadság)

ò        Kelemen Hunor a mai kor szabadságharcáról beszélt a Nyergestetőn – A mai kor és a mai nemzedék szabadságharcáról beszélt az RMDSZ elnöke a székelyföldi Nyergestetőn tartott március 15-i megemlékezésen. Kelemen Hunor a mai szabadságharc részének tekintette azt a kérést, hogy az alkotmánymódosítás során kapjon hivatalos státust a magyar nyelv Erdélyben, ott, ahol a magyar közösség él (Krónika)

        Nem szabad egymás ellen fordulniuk a románoknak és a magyaroknakTőkés László szerint nem szabad megengedni, hogy most is egymás ellen fordítsák a románokat és a magyarokat, mint az 1848-as magyar forradalom idején (MNO)

ò        RMDSZ-feljelentés tévés uszítás miatt – Az RMDSZ Mikó Imre jogvédelmi szolgálatához érkezett lakossági észrevétel alapján a párt feljelentést tesz Radu Banciu televíziós műsorvezető ellen, aki március 12-i, a ‡b1-es csatornán sugárzott, Lumea lui Banciu című műsorát rágalmazó, propagandisztikus, magyarellenes retorikára élezte ki, ezzel pedig nyíltan támadta az erdélyi magyarságot, gyűlöletre uszítva a többségi lakosságot (Krónika)

        Alakul az autonómiatanács – „Megalakult Zilahon a Partiumi Autonómiatanács (PAT) kezdeményező bizottsága” – közölte csütörtökön az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). A testület, a partiumi autonómia ügyét képviselni hivatott PAT április végére várható alakuló üléséig kidolgozza a működését előkészítő terveket (Krónika)

ò        Gőzerővel dolgoznak a régiósításon – „A hónap végéig elkészül az ország területi átszervezésének tervezete, a kormánynak pedig a lehető legtöbb hatáskört kell átadnia a helyi önkormányzatoknak” – jelentette ki csütörtökön Victor Ponta miniszterelnök a megyei közgyűlési elnökök egyesületének országos találkozóján Bukarestben, ahol Marian Oprişant, a Vrancea megyei közgyűlés vezetőjét választották meg a testület elnökévé (Krónika)

       A Román Akadémiát izgatja a Székelység története kézikönyv – „Román történészek bírálják A székelység története című kézikönyv tartalmát, amelyről a közeljövőben a Román Tudományos Akadémia is állást foglalhat” - írta pénteken az ‡Adevărul című újság elektronikus kiadása. A lap Ioan Aurel Pop történészt idézi, aki a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, és a Román Tudományos Akadémia tagja. Kijelentette, hogy március végén az akadémia napirendre tűzheti a székelység történetét bemutató kézikönyv megvitatását. A szeptemberben bemutatott könyv a Hargita megyei tanács megrendelésére készült, és a szerzők hatodikos és hetedikes diákoknak ajánlják. A kézikönyvet segédanyagként lehet használni választható tantárgy tanulásához. A tartalmáról Marius Diaconescu történész közölt cikket a ‡Historia című történelem szakfolyóiratban, amelyet átvett az Adevărul is (Manna.ro)

        Gerinc a pincében Herta Müller: A szavak ördögi köre címmel nyílt kiállítás szerdán Kolozsváron a Mátyás-ház pincéjében a Nobel-díjas írónő életéről és munkásságáról. Az egyik leggerincesebb és ráadásul tehetséges embert, Herta Müllert bemutató vándortárlatot hozott Kolozsvárra a Német Kulturális Központ. A megnyitón a Bánátból származó sváb írónőhöz közel álló Ernest Wichner és Corina Bernic, Müller szövegeinek fordítója hol németül, hol románul beszélt a Berlinben élő Hertáról. Történetekkel, videorészletekkel. Egy legalább száz fős közönségnek, amely még azon a lépcsőn is fürtökben lógott, ahonnan semmit sem lehetett látni (Manna.ro)

ò        Román-magyar iszony? – „A román-magyar civakodás főként a politikusok beszédeiben van jelen, a lakosság másként gondolja” – véli a korántsem békés hangvételéről ismert Realitatea hírtelevízió az IRES közvélemény-kutatására hivatkozva. „Spanyolország Románia legjobb „barátja” – derül ki a megkérdezettek válaszaiból. A második helyen a Moldovai Köztársaság áll, míg a harmadikon Olaszország. A válaszadók 41 százaléka úgy gondolja, hogy Magyarország nem ellenség, míg 43 százalék barátként tekint a szomszédos államra. 44 százalék egyetért azzal, hogy a magyar etnikumú lakosság megkapja a kettős, román-magyar állampolgárságot. 63 százaléknak pedig pozitív benyomása van Magyarországról. A megkérdezettek többségének nem jelent gondot, ha magyar a szomszédja, kollégája, barátja, adott esetben rokona (Manna.ro)

        SAR: káoszhoz vezetnek a jelenlegi régiók – Az RMDSZ szakértői anyagaival egybecsengő véleményt fogalmaz meg a Román Akadémiai Társaság (SAR) nevű független elemzőcsoport: káoszhoz vezet és az ország szociális és gazdasági integritását veszélyezteti, ha a kormány 2014-2020 között megőrzi a jelenlegi régiós felosztást (Maszol.ro)

        Holland nagykövet: öt évet várhat Románia Schengenre – Akár újabb öt évet is késhet Románia és Bulgária schengeni csatlakozása Hollandia romániai nagykövete, Johannes Hendrik Mattheus van Bonzel szerint, ehhez nem elég ugyanis bizonyos feltételek teljesítése (Maszol.ro)

       Mit üzen Klaus Johannis Semjén Zsoltnak? – A Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, Klaus Johannis nem tartja különösebben jónak Semjén Zsolt részvételét a székelyföldi március 15-i rendezvényeken, de reményét fejezte ki, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes békítő szellemben szólal majd fel (Maszol.ro)

        Borboly a megyei tanácsok szövetségének alelnöke maradt – A Megyei Tanácsok Országos Szövetségének egyik alelnökévé választották csütörtökön Borboly Csabát. Hargita Megye Tanácsának elnöke korábban is ezt a tisztséget töltötte be a szervezetben (Maszol.ro)

        Románia fejlesztené kapcsolatát a SzentszékkelTraian Băsescu államfő levélben gratulált Ferenc pápának megválasztása alkalmából, és kifejezte meggyőződését, hogy Bukarest és a Szentszék kapcsolata a "katolikus-ortodox testvéri párbeszéd szellemében fog fejlődni, amelyet II. János Pál és XVI. Benedek pápa ihletett és támogatott" (Maszol.ro)

       Akadémiai górcső alatt A székelység története – „Román történészek bírálják A székelység története című kézikönyv tartalmát, amelyről a közeljövőben a Román Tudományos Akadémia is állást foglalhat” – írta pénteken az ‡Adevărul című újság. A lap Ioan Aurel Pop történészt idézi, aki a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora, és a Román Tudományos Akadémia tagja. Kijelentette, hogy március végén az akadémia napirendre tűzheti a székelység történetét bemutató kézikönyv megvitatását. A szeptemberben bemutatott könyv a Hargita megyei tanács megrendelésére készült, és a szerzők hatodikos és hetedikes diákoknak ajánlják. A kézikönyvet segédanyagként lehet használni választható tantárgy keretében (Szabadság)

       Hogy ünnepelte Erdély március 15-ét? – A magyarok nem ijedtek meg a hidegtől. Az 1848-as megemlékezések fotókban a kézdivásárhelyi lovas bevonulástól a nagyváradi fáklyás menetig (Transindex)

ò        Izsák Balázs: a céljainktól eltérő üzenetek rontják az autonómia esélyét – Honnan jöttek az autonómiatüntetés résztvevői, mit kerestek ott a jobbikos zászlók, és hogy fér össze a bocskorosoláhozás a hivatalos állásponttal? Az SZNT elnökét kérdeztük (Transindex)

        Antal Árpád: a székelység szülőföldjén akar maradni, és maga akar dönteni sorsárólSemjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes Magyarország és a magyar nemzet szolidaritásáról biztosította a székelységet az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 165. évfordulója alkalmából pénteken rendezett sepsiszentgyörgyi ünnepségen – Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arról beszélt, hogy a székelység szülőföldjén akar maradni, és maga akar dönteni sorsáról. "Autonómiát akarunk, mert ez a mi szülőföldünk és jogunk van kitűzni a zászlónkat, jogunk van használni anyanyelvünket" - hangoztatta a szónok. Hozzátette, ma 1848 példájából ahhoz kell bátorságot meríteni, hogy a bukaresti kétharmados kormánytöbbséggel szemben is megakadályozza a székelység azt, hogy a Székelyföldet román többségű régiókba olvasszák, vagy azok közt felszabdalják (Transindex)

        Borbély: meg kell győzni a román többséget az igazunkról – „Egy a magyar nép, a magyar szabadság egy és oszthatatlan, hiszen ugyanazt ünnepli ma minden magyar Kárpátalján, a Vajdaságban, Felvidéken, Erdélyben és Magyarországon. Egy nép vagyunk, csak a határok mozogtak fölöttünk”- mondta Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Maros megyei képviselő március 15-én Marosvásárhelyen. A Maros megyei képviselő a magyar szabadságharc ünnepén, Havadon, Nyárádszeredában, Jedden és Marosvásárhelyen vett részt a megemlékezéseken (Transindex) 

 

      Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi üzenet határon túli honfitársainkhoz – „Tisztelt Honfitársaim! Köszöntöm Önöket a magyar szabadság ünnepén. Ez az a nap, amikor az egész világ hallja a magyar szabadság hangját. Ez a hang azt mondja, hogy a szabadság azoké, akik elég bátrak, hogy kivívják. Mi, magyarok kivívtuk. Sokat küzdött a magyarság az elmúlt évszázadokban, hogy ez ma így lehessen…” (orbanviktor.hu)

        Répás: meghosszabbították a Kisiskolások éve programhoz kapcsolódó pályázati kiírások határidejét – „Április 5-ig pályázhatnak az érdeklődők a Kisiskolások éve program keretében induló továbbképzési és együttműködési pályázati kiírásokra” - mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az MTI-nek. Répás Zsuzsanna kiemelte: a 2013 a külhoni magyar Kisiskolások éve program célja, hogy meggyőzzék a szülőket arról, hogy anyanyelvi intézménybe írassák gyermekeiket. Segítséget szeretnének adni a szülőknek abban, hogy valós és hiteles információk alapján, elkötelezetten válasszák gyermekük számára az anyanyelvi oktatási intézményt (MTI)

        "Rég voltunk ilyen közel ahhoz, hogy a magyarság céljait megvalósítsuk" – "Régen voltunk ilyen közel ahhoz, hogy a magyarság céljait megvalósítsuk, a magyar szabadságot kiteljesítsük határokon belül és kívül:" Orbán Viktor miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulója alkalmából írt üdvözletet, amelyet csütörtökön juttatott el a Miniszterelnöki Sajtóiroda az MTI-hez. A kormányfő kiemelte: ez az a nap, amikor az egész világ hallja a magyar szabadság hangját. Ez a hang azt mondja, hogy a szabadság azoké, akik elég bátrak, hogy kivívják. "Mi, magyarok kivívtuk. Sokat küzdött a magyarság az elmúlt évszázadokban, hogy ez ma így lehessen" - hangsúlyozta a kormányfő (Ma.hu) 

       Victor, csúsztatások és a bűneink – „Széles jókedvvel, sikongatva, régen nem látott lelkesedéssel tapsolt több ezer magyarországi szocialista március 9-én a budapesti Papp László Sportarénában a bevonuló Mesterházy Attila pártelnöknek és a Fideszt ócsárló MSZP-s vezetőknek is. A díszvendég román kormányfő, Victor Ponta bejelentette, hogy Mesterházy jó vezetője lesz Magyarországnak, Mesterházy pedig óriási ikszet kér a szocialisták mellé 2014-ben. Sajnos, még csak szavunk sem lehet Victor Pontáról, amikor éppen politikusi dolgát végzi, és laza kézmozdulattal lesepri az asztalról a marosvásárhelyi tüntetést, szembeállítva a budapesti békés szocialista nagygyűléssel, ahol tízezer öltönyös párttársa tapsolta meg. Szemben a „háromszáz” székely hurrogóval. Pontára – akire rábizonyították a plagizálást is – sok mindent rá lehet mondani, csak azt nem, hogy hiányzott volna a jogászi szakmához szükséges logikaórákról: ha féligazságokkal kell házalni, csakis őt fogadnánk fel ügynöknek. Ez azonban még nem mentesíti a 23 év óta szavazó romániai magyarságot és voksaik végtermékét, a politizáló magyarjainkat az évtizedek alatt felhalmozott bűneik alól, amely bűnök következményeként a román kormányfő ilyesmiket nyilatkozhat az utóbbi húsz év legnagyobb, a székely autonómiát követelő megmozdulása után…” yWillmann Walter (Erdélyi Napló)

       Ilyenkor, március 15-én – „Minden elkoptatott sablonszövegen túl a magyarság nemzeti ünnepe napjainkban is jócskán fel van töltve tartalommal. Főleg nálunk, Erdélyben és Székelyföldön. Minden évben március 15. annak az alkalma, hogy újra és újra felidézzünk egy olyan történelmi eseményt, amikor emberek: polgárok, személyek, tömegek feladták mindennapi szokásaikat, esetleg kényelmüket, s az utcára mentek, hogy valamit elérjenek. Célokat tűztek ki maguk elé, a közjó érdekében cselekedtek. Úgy érezték, hogy az a rendszer, amiben élnek, nekik és környezetüknek nem való, nem helyes, nem igazságos. Mozgatórugója nem a jóság és a jóakarat, hanem a gonoszság és a rosszindulat. Persze sok utcára vonulás, tiltakozás, tüntetés fordult és fordul elő a történelemben, de kevésnek az üzenete bizonyult annyira időtállónak, mint 1848. március 15-é. A forradalomnak az volt a szerepe, hogy szabadságeszméket honosítson meg, széles tömegek számára elérhetővé tegye a szabad életet, hogy végleg levesse magáról a társadalom a feudalizmus, egy megbukott rendszer béklyóit, s hazaküldje az idegen hódítókat, a magyarok hátán élősködőket. A történelem, mint oly sokszor, ismétli önmagát. A párhuzam sajnos adja magát. A mai kor székely-magyar embere vajon mennyire érzi magát szabadnak a jelen Romániájában? Milyen mértékben szólnak a jelen idők a jóságról, a segítőkészségről, a közösségről, vagy inkább a gonoszság az úr ezen a vidéken, annak megannyi formájában? Miért kell nekünk még ma is, Petőfiék után százhatvanöt évvel elnyomásban, árulók között, idegen béklyók alatt meghajolva görnyedeznünk, fulladozva a rosszindulat tengerében?…” yRédai Attila (Székelyhon.ro) 

       Victor, csúsztatások és a bűneink – „Széles jókedvvel, sikongatva, régen nem látott lelkesedéssel tapsolt több ezer magyarországi szocialista március 9-én a budapesti Papp László Sportarénában a bevonuló Mesterházy Attila pártelnöknek és a Fideszt ócsárló MSZP-s vezetőknek is. A díszvendég román kormányfő, Victor Ponta bejelentette, hogy Mesterházy jó vezetője lesz Magyarországnak, Mesterházy pedig óriási ikszet kér a szocialisták mellé 2014-ben. Sajnos, még csak szavunk sem lehet Victor Pontáról, amikor éppen politikusi dolgát végzi, és laza kézmozdulattal lesepri az asztalról a marosvásárhelyi tüntetést, szembeállítva a budapesti békés szocialista nagygyűléssel, ahol tízezer öltönyös párttársa tapsolta meg. Szemben a „háromszáz” székely hurrogóval. Pontára – akire rábizonyították a plagizálást is – sok mindent rá lehet mondani, csak azt nem, hogy hiányzott volna a jogászi szakmához szükséges logikaórákról: ha féligazságokkal kell házalni, csakis őt fogadnánk fel ügynöknek. Ez azonban még nem mentesíti a 23 év óta szavazó romániai magyarságot és voksaik végtermékét, a politizáló magyarjainkat az évtizedek alatt felhalmozott bűneik alól, amely bűnök következményeként a román kormányfő ilyesmiket nyilatkozhat az utóbbi húsz év legnagyobb, a székely autonómiát követelő megmozdulása után…” yWillmann Walter (Erdélyi Napló)

       Ilyenkor, március 15-én – „Minden elkoptatott sablonszövegen túl a magyarság nemzeti ünnepe napjainkban is jócskán fel van töltve tartalommal. Főleg nálunk, Erdélyben és Székelyföldön. Minden évben március 15. annak az alkalma, hogy újra és újra felidézzünk egy olyan történelmi eseményt, amikor emberek: polgárok, személyek, tömegek feladták mindennapi szokásaikat, esetleg kényelmüket, s az utcára mentek, hogy valamit elérjenek. Célokat tűztek ki maguk elé, a közjó érdekében cselekedtek. Úgy érezték, hogy az a rendszer, amiben élnek, nekik és környezetüknek nem való, nem helyes, nem igazságos. Mozgatórugója nem a jóság és a jóakarat, hanem a gonoszság és a rosszindulat. Persze sok utcára vonulás, tiltakozás, tüntetés fordult és fordul elő a történelemben, de kevésnek az üzenete bizonyult annyira időtállónak, mint 1848. március 15-é. A forradalomnak az volt a szerepe, hogy szabadságeszméket honosítson meg, széles tömegek számára elérhetővé tegye a szabad életet, hogy végleg levesse magáról a társadalom a feudalizmus, egy megbukott rendszer béklyóit, s hazaküldje az idegen hódítókat, a magyarok hátán élősködőket. A történelem, mint oly sokszor, ismétli önmagát. A párhuzam sajnos adja magát. A mai kor székely-magyar embere vajon mennyire érzi magát szabadnak a jelen Romániájában? Milyen mértékben szólnak a jelen idők a jóságról, a segítőkészségről, a közösségről, vagy inkább a gonoszság az úr ezen a vidéken, annak megannyi formájában? Miért kell nekünk még ma is, Petőfiék után százhatvanöt évvel elnyomásban, árulók között, idegen béklyók alatt meghajolva görnyedeznünk, fulladozva a rosszindulat tengerében?…” yRédai Attila (Székelyhon.ro) 

      Március idusán újra és újra – „Minden év március idusán újra és újra elmennek az emberek Csúzára, hogy tisztelegjenek az 1848/49-es forradalom emlékhelyei előtt. És évről évre egyre többen vannak. Mindig sikerül új arcokat felfedezni a tömegben, amely annak ellenére, hogy fúj a szél, esik a hó vagy zuhog az eső, felgyalogol a temetőbe, hogy megkoszorúzza Ács Gedeonnak, Kossuth tábori lelkészének, valamint Tóth Ambrus honvédtüzérnek - civilben a falu akkori tanítójának - a síremlékét. Nincs az a zord időjárás, amely megállíthatná ezeket a férfiakat és nőket, az ifjúsági szervezet tagjait. Mert ők tartoznak, és tartozni akarnak valahová. Esetünkben ehhez az ünneplőbe öltözött tömeghez, amelynek közös a múltja, azonos a jelene, és egyelőre bizonytalan a jövője. A sorsközösség vállalása az, ami évről évre elhozza a Baranya-háromszög és Szlavónia magyarok lakta falvaiból ide, Csúzára a magyar embereket…” yKriják Krisztina (ÚMKÚ)

       Hátas­hatás – „Nagy feltűnést keltett tegnap Kézdivásárhelyen Semjén Zsolt magyar miniszterelnökhelyettes, aki Magyarország üdvözletét, megbecsülését és szeretetét vitte Székelyföldre. Semjén ugyanis lóháton érkezett. Nem egyedül választotta a közlekedésnek eme si módját, Kovászna megye tanácselnöke, egy szenátor és egy RMDSZ­es képvisel is csatlakozott hozzá. Bár a lovas felvonulás arrafelé hagyomány, először fordult elő, hogy politikusok lóháton vonultak az ünnepség helyszínére. Beszédében Semjén elmondta, hogy a magyar parlament épületén büszkén lobogó székely zászló alól indult, és útja során azt tapasztalta, hogy mind a magyarországi falvakban, városokban, mind pedig a székelyföldi polgármesteri hivatalokon ott lobogtak a székely zászlók. Felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi üzenetét és azt a román kormányhoz intézett beadványt, amelyben A székely szabadság napja elnevezés marosvásárhelyi demonstráció résztvevői területi autonómiát követeltek Székelyföldnek…” yJuhász Katalin (Új Szó) 

 

Forrás: Kisebbségi Sajtófókusz Civitas Europica Centralis (CEC) · H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. ·

admin@cecid.net