Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hírek 2012.09.27

2012.09.28

Navracsics: A magyarság nem létezhet elszigetelten – „A magyarság nem létezhet elszigetelten, egymagában Európa közepén” - mondta a kormányfő helyettese a Balassi Intézet éves hungarológiai konferenciáján hétfőn a fővárosban. Navracsics Tibor kiemelte: a hungarológia nem öncél, hanem a párbeszéd rendkívül fontos eszköze. „A magyarság nem létezhet elszigetelten, önmagában Európa közepén, és a nemzeti "elsorvadás" első lépése lehet, ha elveszítjük kapcsolatunkat a külvilággal” - mondta Navracsics Tibor. Az a tevékenység, amelyet a vendégoktatók, lektorok végeznek, teszi lehetővé, hogy Magyarország érthetővé váljon külföldön. „A hungarológiának óriási a szerepe” - állapította meg. „Ugyanakkor az is fontos, hogy "értsenek minket", de ne csak nyelvi értelemben” - mutatott rá, hozzátéve: mindennel foglalkozni kell, ami magyar, a magyar élet minden szegmensével, és meg kell ismertetni, meg kell szerettetni a magyarság eredményeit a külföldi közvéleménnyel. „A hungarológiát bővíteni kell oly módon, hogy azok is megérthessék a korábbi és a mai magyarországi folyamatokat, történelmünket, akik nem beszélik a magyar nyelvet” - fejtette ki. "Értsék meg a mi interpretációnkat is, és ez nem csak nyelvtudás kérdése" - mondta. Kitért arra, hogy olyan Magyarországról szóló könyv megjelentetését tervezik, amely meggyőződésük szerint a külföldi, magyarul nem beszélők számára is közelebb hozza az országot (Gondola)

Négymilliárd forint a magyar egyetemeknek – Újabb négyszázmillió forintot ad a magyar kormány a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem fejlesztésére. A döntés a ‡Magyar Közlönyben jelent meg a minap. Ezzel több, mint négymilliárd forintra (65 millió lejre) növekedhet az az összeg, amit két év alatt fejlesztésekre költhetnek. „Roppant pozitív dolog, hogy a magyar kormány fejlesztésekre ilyen jelentős összegeket különít el. Ezzel is jelzi felénk, hogy ha bizonyítunk, akkor érdemes továbbfejleszteni az intézményeinket. Úgy érezzük, hogy az akkreditáció megszerzésével bizonyítottunk” – jelentette ki a Székelyhon.ro megkeresésére Dávid László, a Sapientia egyetem rektora, aki szerint a magyar kormány pozitív hozzáállása „visszaadta a hitét azoknak is, akik éveken át úgy dolgoztak, hogy csak az egyetem megmentését látták maguk előtt” (Székelyhon.ro)

Kelemen Hunor: a román államnak tiszteletben kell tartania a Batthyáneum ügyében hozott strasbourgi döntést – A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor nyomatékosította: a román államnak tiszteletben kell tartania az Emberi Jogok Európai Bíróságának azt a döntését, amelyben kártérítést ítél meg a gyulafehérvári Batthyáneum-könyvtár visszaszolgáltatásának késéséért. Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében Kelemen Hunor hangsúlyozta: az Emberi Jogok Európai Bírósága - egyelőre nem végleges - határozatában az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatához csatolt 1. kiegészítő jegyzőkönyvnek a tulajdon védelméről szóló cikkelye alapján marasztalta el a román államot (MTI)

Tőkés és Toró szerint a "kis lépések" kudarcát jelzi a Székelyföld autonómiájának elutasítása – „Az RMDSZ által képviselt "kis lépések" politikája is okolható azért, hogy a román parlament elutasította a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet” - olvasható abban a közös állásfoglalásban, amelyet a román szenátus keddi döntése nyomán tett közzé szerdán Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke. A két politikus bizarr évfordulós „ajándéknak" nevezi, hogy húsz évvel a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása és a Szent Mihály-templomi eskütétel után, Románia szenátusa érdemi vita nélkül söpörte le az asztalról a Székelyföld autonómiáját célzó törvénytervezetet. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 1992-ben programnyilatkozatot fogalmazott meg a nemzeti kérdésről, amelyben kimondta, hogy az etnikai, vallási közösségek sok évszázados autonómia-hagyományát folytatva a belső önrendelkezés útján akarja a magyar közösség egyenjogúságát kivívni. Erre október 25-én az RMDSZ akkori képviselői és szenátorai ünnepélyes esküt tettek Kolozsváron (MTI) Kárpótlás a Batthyáneum visszaszolgáltatásának a késéséért – Az Emberi Jogok Európai Bírósága 25 ezer euró kifizetésére kötelezte a román államot, amiért még mindig nem szolgáltatta vissza a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyének a Batthyáneum könyvtár és az abban működő csillagvizsgáló épületét. Az Emberi Jogok Európai Bírósága honlapján megtalálható, keddi keltezésű ítélet szerint a román állam az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdon védelmére vonatkozó előírásait szegte meg azzal, hogy 14 év óta nem értesítette az egyházat arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében. A strasbourgi verdikt szerint ez annál inkább megmagyarázhatatlan, mivel egy jelentős történelmi és kulturális értéket képviselő tulajdonról van szó (MTI/Erdély.ma)

Autonómiaügy: érdemi vitát hiányol az SZNT, árulásról beszél az MPP – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az Európa Tanács parlamenti közgyűlésétől azt várja, hogy kezelje súlyához mérten, és adjon megfelelő választ Romániának amiatt, hogy a szenátus kedden érdemi vita nélkül utasította el a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet (Krónika)

Nem akar szenátor lenni Demeter János – Visszavonta RMDSZ-es szenátori jelöltségét Demeter János. A Kovászna Megyei Tanács volt elnöke tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy mégsem száll versenybe az alsóháromszéki szenátori mandátumért (Krónika)

Hárompárti összefogást kér az MPP – „Csak a hárompárti összefogásnak van értelme, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) koalíciója nem vezetne eredményre” – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Keizer Róbert, az MPP újdonsült Kolozs megyei elnöke (Krónika)

  Antonescu nem ismeri el államfőnek Băsescut – Nem hajlandó államfőnek elismerni Traian Băsescut Crin Antonescu, a szenátus elnöke, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első embere, és nem is hajlandó ilyen minőségben szóba állni vele. Ezt maga Antonescu jelentette ki kedden este a kormányközeli ‡Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva (Krónika) A szenátus hallgatólagosan elfogadta a levéltári törvényt – Vita nélkül fogadta el a szenátus azt a törvénytervezetet, amely rendelkezik a kommunizmus idején az erdélyi magyar történelmi egyházaktól elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról (Maszol.ro)

 Európa Ifjúsági Fővárosa: döntős Kolozsvár – Kolozsvár bejutott a 2015-ös Európa Ifjúsági Fővárosa címért folytatott verseny döntőjébe. A projekt koordinátora, Farkas András Winkler Gyulával, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjével közösen a romániai néppárti delegáció ülésén nyerték el a csoport támogatását Kolozsvár és a projekt népszerűsítéséhez (Maszol.ro) 

 Háromszék Vármegye alapítását ünnepelték – Háromszék Vármegye alapításának korát idézték meg szerdán Kovászna megye tanácsának előcsarnokában. A háromszéki közgyűlés tavaly nyilvánította szeptember 26-át az önkormányzat napjává, mivel 1876 szeptember 26-án, 136 esztendővel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi egykori Vármegyeházán, a jelenlegi Bod Péter Könyvtár épületében tartották meg Háromszék Vármegye Közgyűlésének alakuló ülését (Maszol.ro)

Rendezi sorait az MPP a választások közeledtével – „Október 13-án dönt a Magyar Polgári Párt (MPP) arról, hogy indul-e a decemberi parlamenti választásokon, vagy sem. Ennek viszont csak abban az esetben van értelme, ha létrejön a közös lista a három erdélyi magyar párt között” – nyilatkozta lapunknak Keizer Róbert, a párt Kolozs megyei szervezetének új elnöke (Szabadság)

 

 

 

 

      Elegem van a markóizmusból! – „Ki kell mondani végre: a székelyföldi autonómia legvehemensebb kerékkötője nem a román politikum, hanem az erdélyi magyar közélet. Azért nem az RMDSZ-t nevezem meg, mert nem csak a szövetség – mint az erdélyi magyarság politikai érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete – a közélet alakítója Erdélyben. Mivel azonban az RMDSZ rendelkezik mindenféle hatalommal – amely leginkább a román és magyar költségvetési pénzek osztogatásában nyilvánul meg –, ezért ő kerül a fókuszba, ha valami nem sikerül. Márpedig 23 év alatt nem sikerült elérni sem az államilag elismert és a romániai magyarság adójából finanszírozott Bolyai Egyetem létrehozását, sem Székelyföld területi autonómiáját, amely szintén a helyiek önfinanszírozását jelentené. És nem csak önfinanszírozását, mert ezzel az RMDSZ-nek sok baja nem lenne. Az RMDSZ saját hatalomféltéséből nem kívánja a területi autonómiát Székelyföldnek. Mert mit is jelentene az számára?…‡‡ Papp Gyula Attila (Krónika)

 

Kelemen Hunor: a román államnak tiszteletben kell tartania a Batthyáneum ügyében hozott strasbourgi döntést

    Kolozsvár, 2012. szeptember 26., szerda (MTI) - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor nyomatékosította: a román államnak tiszteletben kell tartania az Emberi Jogok Európai Bíróságának azt a döntését, amelyben kártérítést ítél meg a gyulafehérvári Batthyáneum-könyvtár visszaszolgáltatásának késéséért.

 

    Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében Kelemen Hunor hangsúlyozta: az Emberi Jogok Európai Bírósága - egyelőre nem végleges - határozatában az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatához csatolt 1. kiegészítő jegyzőkönyvnek a tulajdon védelméről szóló cikkelye alapján marasztalta el a román államot.

    Az RMDSZ elnöke felidézte, hogy 1998-ban a Ciorbea-kormány Tokay György kisebbségvédelmi miniszter kezdeményezésére fogadta el a néhány szimbolikus jelentőséggel bíró ingatlan visszaszolgáltatását elrendelő sürgősségi kormányrendeletet. A rendelet mellékleteiben szereplő 17 ingatlan közül nyolc volt a magyar érdekeltségű, ezek között szerepelt a gyulafehérvári Batthyáneum épülete is. A visszaszolgáltatási bizottságban ugyanaz a Markó Attila és Silviu Clim tevékenykedett, akiket a Székely Mikó Kollégium törvénytelennek minősített visszaszolgáltatása miatt ítélt három év börtönbüntetésre a buzaui törvényszék.

    "A strasbourgi döntés azt jelenti, hogy az elmúlt 22 évben végzett munkánk az ingatlan-visszaszolgáltatások terén nem volt hiábavaló" - jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, az emberjogi bíróság döntése rámutat arra, hogy Romániában a restitúció ügyében világos és határozott jogszabályra van szükség, amely egyszer s mindenkorra rendezi az elkobzott magán- és egyházi ingatlanok sorsát. "A Mikó-ügyben első fokon elítélt Markó Attila pedig ezáltal a döntés által újabb megerősítést kapott arról, hogy tisztességesen és becsületesen végezte a munkáját" - tette hozzá az RMDSZ elnöke.

    Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden 25 ezer euró kifizetésére kötelezte a román államot, mert 14 év óta nem értesítette a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyét arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében. A strasbourgi verdikt szerint ez annál is inkább megmagyarázhatatlan, mivel jelentős történelmi és kulturális értéket képviselő tulajdonról van szó.

 

Tőkés és Toró szerint a "kis lépések" kudarcát jelzi a Székelyföld autonómiájának elutasítása

 

    Bukarest, 2012. szeptember 26., szerda (MTI) - Az RMDSZ által képviselt "kis lépések" politikája is okolható azért, hogy a román parlament elutasította a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet - olvasható abban a közös állásfoglalásban, amelyet a román szenátus keddi döntése nyomán tett közzé szerdán Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.

 

    A két politikus bizarr évfordulós „ajándéknak" nevezi, hogy húsz évvel a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása és a Szent Mihály-templomi eskütétel után, Románia szenátusa érdemi vita nélkül söpörte le az asztalról a Székelyföld autonómiáját célzó törvénytervezetet. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 1992-ben programnyilatkozatot fogalmazott meg a nemzeti kérdésről, amelyben kimondta, hogy az etnikai, vallási közösségek sok évszázados autonómia-hagyományát folytatva a belső önrendelkezés útján akarja a magyar közösség egyenjogúságát kivívni. Erre október 25-én az RMDSZ akkori képviselői és szenátorai ünnepélyes esküt tettek Kolozsváron.

    Tőkés László és Toró T. Tibor azt állítják, nem volt meglepő a szenátusi döntés, ugyanakkor ismételten bebizonyosodott számukra, hogy a magyarság parlamenti érdekképviseletére az autonómia ügyében nem lehet számítani. Szerintük sokatmondó, hogy Fekete-Szabó András RMDSZ-es szenátusi frakcióvezető szükségesnek tartotta, hogy a sajtóban elhatárolódjon a törvényt benyújtó RMDSZ-es képviselőtársaitól.

    "Az elmúlt két évtized során szomorúan kellett megtapasztalnunk, hogy a területi autonómiát Bukarestben a tizenhat éven át hatalmon lévő tulipános szervezetben csak a hivatalos fősodor ellenében, saját szenátoraink és képviselőink neheztelése közepette lehetett képviselni. Ez alkalommal is jelzésértékűnek kell tartanunk, hogy a keddi szenátusi plenáris ülésen jelen lévő öt magyar szenátor némán asszisztált az autonómia ügye, illetve közösségi jogaink megcsúfolásához" - olvasható az EMNT és EMNP elnökének állásfoglalásában.

    Hozzáteszik: egy szavuk sem lehetne, ha az RMDSZ által képviselt „apró lépések” alternatívája eredményre vezetett volna, ám szerintük a tények erre rácáfolnak. "Ott tartunk, hogy a jelentős nemzetközi nyomás eredményeképpen visszaszerzett egyházi és közösségi tulajdonaink elvesztése fenyeget bennünket, miközben a hosszú évek óta nyúzott kisebbségi törvényből az RMDSZ volt (és leendő?) koalíciós partnerei éppen a kulturális autonómiát akarják kilúgozni. Húsz évvel ezelőtt, a kolozsvári Szent Mihály templomban nem erről szólt az eskü…" - zárul Tőkés László és Toró T. Tibor állásfoglalása.

    Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kedden úgy nyilatkozott: az RMDSZ az egyedüli romániai magyar politikai szervezet, amelynek programjában szerepel a területi autonómia. Kovács szerint a területi autonómiát többlépcsős folyamatként lehet megteremteni, így a decentralizációnak, a kulturális autonómiának és a szubszidiaritás elvének kell előbb érvényesülnie. Úgy vélekedett, hogy a területi autonómiát csak a román politikával való együttműködés, a többségi nemzettel folytatott párbeszéd útján lehet elérni.

    A román szenátus kedden többségi szavazattal elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két politikusa, Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső parlamenti képviselő.

 

 Forrás: Kisebbségi Sajtófókusz    http://www.ceucent.net/

 

     Sutba vágott autonómia – „A román szenátus tegnap, Isten a megmondhatója, hét év után milyen meggondolásból, ismét elővette, majd arrogáns többséggel vita nélkül leszavazta a 2005-ös, Garda–Sógor-féle Székelyföld-autonómiatervezetet. Minden román nemzetiségű szenátor, lett légyen liberális, szocialista vagy demokrata-liberális, voksával azt nyilatkoztatta ki: a többségében magyarok lakta régiók autonómiája „túllép az alkotmány által szentesített államberendezkedés keretein”, mi több, szerintük a javaslattevők olyan terület létrehozását tervezik, amely „elszakad az egységes és oszthatatlan román nemzetállamtól”. Ott állunk tehát, mint 1990-ben, a román politikusok nemzetféltő, mondjuk ki, soviniszta magatartása huszonkét év után az égadta világon semmit nem változott. Ráadásul az is bebizonyosodott, az RMDSZ román politikába való besimulásával, a nagy alkuk, kis eredmények hitvallásával ismét zsákutcába futott…” ‡‡ Simó Erzsébet (Háromszék)