Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sajtófigyelő 2011.04.02

2011.04.04

Ötvenkétezren kérelmezték eddig a magyar állampolgárságot – Az egyszerűsített honosítási eljárás első negyedévében 52 605-en kérelmezték a magyar állampolgárságot – közölte a nemzetpolitikai államtitkárság pénteken. Állampolgársági esküt március 12-e óta 477-en tettek (MNO)

Tőkés szerint válságban a magyarság identitásaTőkés László szerint általános válságba került a magyarság identitása, amelyből csak az önazonosság felvállalásával, a "kallódó és elvegyült magyarok" összegyűjtésével és egyesítésével lehet kilábalni. Az Európai Parlament alelnöke pénteken, a Nyíregyházi Főiskolán megtartott előadása után újságíróknak azt mondta: magyarnak lenni hosszú ideig hálátlan dolog volt, mivel a nemzet Trianon óta mindenütt nemkívánatossá vált, az erdélyi magyarokat pedig hontalannak csúfolták Románia-szerte. "Az egyszerű pavlovi reflexek is azt diktálják, hogy ha valamiből nem származik haszna az embernek, sőt, ha mindig verést kap miatta, akkor egyre kevésbé kívánja, hogy az legyen, amiért bántják" - mondta Tőkés László. Hozzátette: emiatt válságba került az identitástudat, sokan letagadták magyarságukat és "idegen nyelvre váltották anyanyelvüket", másokat pedig "mesterséges úton románosítottak el". „Beindult az asszimiláció, amely jelenleg az egyik legveszélyesebb folyamat” - mutatott rá (MTI)

Orbán: megszűnik a „határon túli magyar” kifejezésOrbán Viktor kijelentette, hogy az ország teljes lakosságának kell olyan alkotmányt készíteni, ami mindenkinek tetszik. „Az új alaptörvény védelmet jelent a hatalommal visszaélő politikával szemben” – tette hozzá. Cohn-Benditnek a magyar alkotmánytervezetről alkotott véleménye kapcsán Orbán kijelentette, hogy ő sem szólt bele abba, hogy Franciaországnak milyen alaptörtvénye legyen – A kettős állampolgárság ügyéről hangsúlyozta: nem egyszerűen a szavazati jogról van szó. „Megszűnik a »határon túli magyar« mint olyan” – jelentette ki, hozzátéve az árnyalatnyi, de hangsúlyos különbségtételt, „határon túl élő magyarokról beszél a leendő alaptörvény is, Melbourne-től Csíkszeredáig”. Orbán kijelentette, az alkotmányozás után fog az Országgyűlés dönteni a választójogi törvényben arról, hogy a szavazati jog milyen formában kerüljön bevezetésre, de az biztos, hogy „közös a nyelvünk, a kultúránk, a származásunk”. „Hallom, amit az MSZP mond ebben az ügyben, de lényegi dolgokat eddig nem hallottam” – húzta alá a kormányfő (HírTV)

A megbékélés jegyében újult meg a Mátyás-szobor – Magyar és román részvétellel hivatalosan is átadták Kolozsváron a felújított Mátyás-szoborcsoportot. Az együttműködés fontosságát hangsúlyozták az ünnepségen részt vevő politikusok. A magyar és román állam képviselői szombaton, Kolozsváron avató ünnepség keretében vették át hivatalosan is a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált Mátyás-szoborcsoportot, az esemény tiszteletére egész napos rendezvénysorozatot is szerveztek a városban (Duna TV)

Prefektus: szeparatista törekvés a magyar tannyelvű iskolák létrehozása Maros megyében – „A szeparatizmus és szegregacionizmus” egyik formája valósulna meg, ha magyar tannyelvű iskolák jönnének létre Dicsőszentmártonban és Segesváron, helybéli lakosok kérése nyomán” – jelentette ki Marius Paşcan Maros megyei prefektus. Ugyanezt az álláspontot képviseli az APDO Lider Emberijog-védő Egyesület is, amely nyílt levélben kérte a kezdeményezés elutasítását (Krónika)

Borbély László lesz az RMDSZ politikai alelnöke, Kovács Péter tölti majd be a főtitkári posztot – A várakozásoknak megfelelően alakította ki csúcsvezetői csapatát az RMDSZ élére a február 26–27-i kongresszuson megválasztott Kelemen Hunor. A politikus csütörtökön bejelentette, hogy a politikai alelnöki posztra Borbély Lászlót, míg a főtitkári tisztségre Kovács Pétert javasolja majd a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombaton, Kolozsváron tartandó ülésén. Mint ismeretes, a két funkciót az alakulat nagyváradi tisztújító kongresszusán hozták létre Kelemen Hunor javaslatára, és ennek nyomán az eddigi ügyvezető elnöki tisztségből – amelyet jelenleg a tavaly februárban „visszahívottTakács Csaba tölt be, miután a kulturális minisztérium élére kinevezett Kelemen összeférhetetlenség miatt felfüggesztette ez irányú tevékenységét – létesült a politikai alelnöki és a főtitkári. Az RMDSZ elnökének akkori indoklása szerint helyettese majd az ő megbízásából végez majd feladatokat, míg a főtitkár a szervezési kérdésekkel foglalkozik majd (Krónika)

Másképp látja a bihari magyar oktatás helyzetét az EMNT és az RMDSZ – „Örömmel tölti el, hogy sikerült felhívnia az RMDSZ figyelmét a Bihar megyei magyar oktatás problémáira”, jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Szilágyi Ferenc, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megyei szervezetének elnökségi tagja, azonban felháborítónak tartja, hogy vélt vagy valós tévedéseire személyeskedéssel válaszolnak a szövetség helyi képviselői (Krónika)

Később nevezik ki Szász utódját Udvarhelyen – Bár szerepelt a tervezett napirendi pontok között, mégsem választott csütörtökön alpolgármestert a székelyudvarhelyi tanács (Krónika)

Magyarul tanulnak a közhivatalnokok Hargita megyében – Három hónapos nyelvtanfolyamon vesznek részt a vaslábi polgármesteri hivatal román alkalmazottai. A képzés április 4-én indul, és 28 közalkalmazott próbálja alapfokon elsajátítani a magyar nyelvet Balássy Csaba oktató irányításával (Krónika)

Egymilliárd euró hitel Romániának – „Az Európai Beruházási Bank (EIB) az idén őszesesen mintegy 1 milliárd euró hitelt bocsát Románia rendelkezésére” – jelentette be Matthias Kollatz-Ahnen, az intézmény alelnöke pénteken, Bukarestben. Kifejtette, hogy Romániának évente 800 ezer-1 milliárd euró hitelre van szüksége, és az idén megpróbálják elérni ismét ezt a szintet, miután tavaly csak 410 millió euró hitelt adott az EIB Romániának. Az EIB hagyományos hitelezési tevékenységét visszavetették a tavalyi romániai megszorító intézkedések. Kollatz-Ahnen közölte, hogy jelenleg tíz beruházási tervről folytatnak tárgyalásokat (Erdély.ma)

Újjáavatták a restaurált kolozsvári szoborcsoportot – Győzött az igazság, győzött Mátyás király szellemisége! – Szombaton, április 2-án, Kolozsvárott, sor került a Mátyás-szoborcsoport ünnepélyes újjáavatására. A román és a magyar kormány közös erőfeszítésének köszönhetően sikerült restaurálni Fadrusz János monumentális alkotását. Az ünnepi rendezvényen részt vettek a helyi önkormányzat, a román és a magyar kormány magas rangú képviselői, az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői és a civil szervezetek képviselői (Nyugati Jelen)

Ünnep a történelmi tudat és Kolozsvár-szellemiség jegyében – Hivatalosan is felavatják ma a Főtéren a felújított szoborcsoportot – Százkilenc esztendő múltán ismét a Mátyás-szoborcsoport hivatalos átadását ünnepli ma Kolozsvár: Fadrusz János hatalmas köztéri alkotása, a korszak historizáló, akadémikus szobrászatának egyik főműve, a város emblematikussá vált jelképe a felújítási munkálatok lezárulásával ismét régi méltóságában uralja a város főterét. A mai napon a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált szoborcsoportot hivatalosan is átveszik az államok magasrangú képviselői, majd egész napos rendezvénysorozatban teljesedik ki az esemény. Ünnep a mai nap: alkotó, alkotás, szakember, mecénás, politikus és közösség együttes ünnepe, felnőtté és gyermeké, mindazoké, akikben él a város nagy szülöttének emléke. Mátyásnak, az „igazságosnak”, a reneszánsz műveltséget népszerűsítő uralkodónak is adózunk ma, és hosszadalmas várakozás időszakát zárjuk, a változás, a közös célok által meghatározott együttműködés jegyében (Szabadság)

Vajdahunyad – Tudományos konferencia és kirándulás – „Otthonunk a végeken” címmel szervezett háromnapos konferenciát Vajdahunyadon az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem erdélyi köre (Szabadság)

Képviselőink a magyar Országházban – „Szavazati jogot nyerhetnek a határon túli magyarok az országgyűlési választásokon, ha felveszik az állampolgárságot — állandóan visszatér a téma a mai közéletben, bár az idevágó törvény megalkotása az év második felére tolódhat át, előbb az új alkotmánynak kell elkészülnie. Az ígéret és a valószínűsített lehetőség azonban már most tervkovácsolásra serkenti az utódállamokba szakadt csoportokat, a választások közeledtével pedig alighanem az állampolgárság-igénylések újabb hullámát indíthatja el. Nem kicsi a tét, a kilencven éve idegen nemzetállamoknak kiszolgáltatott nemzetrészek ugyanis elérhetik a szavazati jog révén, hogy az anyaország védhatalomként lépjen fel mellettük. Az az állami jogvédelem, amit idáig hiányoltak, illetve aminek, ha részlegesen bár mégis megvolt, eddigi elégtelen voltát kínos évtizedeken át megtapasztalhatták, most kiegészülhet egy olyan eszközzel, mely minőségi javulást idézhet elő jogi helyzetükben. A rendszerváltás óta eltelt két évtized alatt, többnyire autonómiakoncepciókba ötvözötten, kiforrtak ama új elképzelések is, melyek alkalmazásuk esetén emberi és közösségi emancipációjuk ügyén valóban nagyot lendíthetnek8B. Kovács András (Háromszék)

Hasznos hülyék – „A kommunizmus bűnei még mindig tabutémaszámba mennek Európában – nagyjából ez szűrhető le annak a konferenciának a tanulságaiból, amelyet a héten rendeztek meg Brüsszelben. A kijelentés meglepő lehet számunkra, hiszen nekünk evidencia, hogy a kommunizmus ugyanolyan embertelen, gyilkos és kultúrember számára vállalhatatlan, mint a nácizmus. Nyugat-Európában azonban nem tapasztalták meg a kommunizmus pusztításait, csupán a szélsőjobboldal rémuralmát ismerik testközelből. Mivel pedig sok országban a baloldal – szociáldemokraták és kommunisták – komoly szerepet játszott a nácizmus elleni küzdelemben, mai napig szalonképesnek számítanak. Sőt a második világháborút követően számos nyugati ország értelmiségének jelentős része baloldalinak vallotta magát, a marxi, sőt a maói eszméket hirdették az egyetemi tanárok és diákjaik egyaránt – többek között ez vezetett az 1968-as diáklázadásokhoz és a régi, polgári rend lerombolását célzó felfordulásokhoz8Balogh Levente (Krónika)

A húsvéti alkotmány – A készülő magyar alaptörvény koncepciójának egyik kidolgozója, dr. Pozsgay Imre volt államminiszter interjúja a Magyar Szónak Dr. Pozsgay Imre: „Én azt hiszem és azt remélem, hogy a magyar identitás megerősödik, egy kicsit öntudatosabbak lehetünk” – Készül az új magyar alkotmány. Orbán Viktor miniszterelnök hat szakembert kért fel az új magyar alaptörvény koncepciójának kidolgozására. Boross Péter volt kormányfőt, Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, Szájer József fideszes európai parlamenti képviselőt, Schöpflin György fideszes EP-képviselőt, Stumpf István volt kancelláriaminisztert és Pozsgay Imre volt államminisztert. A javaslat elkészült és Schmitt Pál magyar köztársasági elnök várhatóan húsvéthétfőn (a Fidesz–KDNP parlamenti választási győzelmének évfordulóján) írja alá ünnepélyes keretek között az új alkotmányt. Dr. Pozsgay Imre professzorral az alaptörvényről és az új alkotmány keltette politikai hullámverésről beszélgettünk (Magyar Szó)

 

Ceauşescu és a székely megyék – A Székelyföld és az 1968-as közigazgatási reform 1. – A megyésítés során a nemzetiségi kérdés meghatározó volt. Az első tervezet a Székelyföldet az Udvarhely-Csík elnevezésű, „nagy székely megye” és Maros megye között osztotta volna fel (Transindex)

 

Ötvenkétezren kérelmezték eddig a magyar állampolgárságot

MNO Ÿ 2011. április 1. 14:31

 

Az egyszerűsített honosítási eljárás első negyedévében 52 605-en kérelmezték a magyar állampolgárságot – tájékoztatta a nemzetpolitikai államtitkárság pénteken az MTI-t. Állampolgársági esküt március 12. óta 477-en tettek.

 

A kérelmeket 60 százalékban Magyarországon – a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban, illetve az anyakönyvvezetőknél –, 40 százalékban pedig külképviseleteken adták be. A négy legfrekventáltabb befogadóhely: Csíkszereda, Budapest, Szabadka és Kolozsvár – közölte az államtitkárság, Wetzel Tamás miniszteri biztos péntek délutáni adatai alapján.

 

Mint írták, Magyarországon 920 településen, külföldön 65 külképviseleten kérvényeztek az első negyedévben állampolgárságot. Március 12. óta 477 állampolgársági esküt tettek le. Az államtitkárság arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérelem beadásától számított 3-5 hónapon belül – a hiánypótlásra való felszólítás esetén ennél hosszabb idő múlva – lehet érdeklődni az eskütétel felől.

 

Az eljárás során továbbra sem merült fel semmilyen probléma, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az anyakönyvvezetők, a külképviseletek és a kormányablakok továbbra is megfelelő szakértelemmel és hozzáállással végzik munkájukat – zárul a közlemény.

 

Egyszerűsített honosítási kérelmeket január 3-tól lehet benyújtani. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.

 

Kelemen Hunor: a nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni

MTI Ÿ 2011. április 02. 11:28

 

A nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni Romániában, mert az könnyen lángra lobbantható, de annál nehezebben eloltható - fejtette ki Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) kolozsvári ülésén elhangzott politikai beszámolójában Kelemen Hunor felidézte a február 26-27-i nagyváradi RMDSZ-kongresszus óta eltelt egy hónap belpolitikai eseményeit.

Emlékeztetett arra, hogy a szövetség aláírta a koalíciós jegyzőkönyvet a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) a 2012-ig tartó parlamenti ciklus végéig elsőbbséget élvező közös kormányzati feladatokról. Ezek közé tartozik a kisebbségi törvény tervezete, amelynek ügye 2006 óta húzódik a törvényhozó testületben. Ezt a törvény még a tavaszi ülésszak végéig el kell fogadni - hangsúlyozta a szövetség elnöke. Szerinte ugyanis ez lesz a próbaköve annak, hogy a jelenlegi kétpárti koalíciónak van-e valóban parlamenti többsége. Ha van, az RMDSZ továbbra is kész vállalni ezt a koalíciót, ha nincs, akkor e koalíció jövője megkérdőjeleződik - mondta Kelemen.

 

Utalt a romániai régiók átalakításának a kérdésére, amelyet - mint jelezte - úgy kellene megvalósítani, hogy az a Székelyföldön, a Partiumban és más területeken élő magyarok érdekeit szolgálja.

 

Kelemen Hunor hosszan beszélt a március közepén rendezett parlamenti bizalmatlansági indítvány vitájáról, amely egy adott ponton eltért eredeti témájától. Arra utalt, hogy akkor a szociáldemokrata és liberális ellenzék olyan nyilatkozatot akart elfogadtatni a honatyákkal, amely "elítélte" volna a magyar vezetők Erdélyben elhangzott március 15-i beszédeit, akárcsak Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét, legalábbis a miniszterelnöknek tévesen tulajdonított - a román hivatalos hírügynökség téves híradásában szereplő - megállapításokat.

 

Néhány nappal később a képviselőház külügyi bizottsága elfogadott ugyan egy ilyen elítélő nyilatkozatot, de a plénumon egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy ott is elfogadják azt.

 

Mindennek Kelemen szerint az a tanulsága, hogy ebben a térségben még semmi sem dőlt el végérvényesen, például a kisebbségi jogok területén még nem dőlt el, hogy milyen irányban kíván haladni Románia. "Rajtunk, a mi erőnkön, akaratunkon, politikai bölcsességünkön is múlik, hogy a jövőben milyen irányt vesz a politikai diskurzus" - szögezte le a szónok.

 

Szerinte a most fellángoló magyarellenes hullámnak az a tanulsága, hogy továbbra is szükség van erős magyar képviseletre, egyetlen román párt és politikus sem védi meg a magyarságot. Nemcsak a mai ellenzéki pártokra utalt ezzel, hanem arra is, hogy a magyarországi megnyilatkozásokat elítélő nyilatkozathoz még a kormányon lévő PD-L több képviselője is voksát adta. A nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni Romániában, mert az könnyen lángra lobbantható, de annál nehezebben eloltható - figyelmeztetett Kelemen Hunor.

 

Az RMDSZ elnöke elmondta: gesztust tett Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, meghívta őt a felújított Mátyás-szobor kolozsvári avatására, felkérve arra is, hogy beszédet tartson. Tőkés szívesen elfogadta a felkérést - mondta Kelemen, hozzáfűzve: meglepetten értesült arról, hogy Tőkés elszámoltatási biztosok küldését kéri Magyarországról, azzal támadva az RMDSZ-t, hogy "rosszul bánik a magyarországi pénzekkel". Kelemen Hunor ezt az állítást határozottan visszautasította. "Nincs mit rejtegetnünk, a kollégák tisztességesen dolgoztak az alapítványokban és az egyesületekben" - szögezte le az RMDSZ elnöke.

 

Tőkés szerint válságban a magyarság identitása

MTI Ÿ 2011. 04.

 

Tőkés László szerint általános válságba került a magyarság identitása, amelyből csak az önazonosság felvállalásával, a "kallódó és elvegyült magyarok" összegyűjtésével és egyesítésével lehet kilábalni.Az Európai Parlament alelnöke pénteken a Nyíregyházi Főiskolán megtartott előadása után újságíróknak azt mondta: magyarnak lenni hosszú ideig hálátlan dolog volt, mivel a nemzet Trianon óta mindenütt nemkívánatossá vált, az erdélyi magyarokat pedig hontalannak csúfolták Románia-szerte.

 

"Az egyszerű pavlovi reflexek is azt diktálják, hogy ha valamiből nem származik haszna az embernek, sőt, ha mindig verést kap miatta, akkor egyre kevésbé kívánja, hogy az legyen, amiért bántják" - mondta Tőkés László. Hozzátette: emiatt válságba került az identitástudat, sokan letagadták magyarságukat és "idegen nyelvre váltották anyanyelvüket", másokat pedig "mesterséges úton románosítottak el". Beindult az asszimiláció, amely jelenleg az egyik legveszélyesebb folyamat - mutatott rá.

Itt az ideje összeszedni magunkat, és vállalni önazonosságunkat, feladatunk megkeresni és visszatéríteni a kallódó, a félig elvegyült és "dadogó" magyarokat, csak így válhatunk ismét "erős, izmos nemzetté" - hangsúlyozta. Mint mondta, a magyarság számára ez létkérdés: a honi magyarok lélekszáma már tízmillió alatt van, az erdélyieké pedig 250 ezerrel fogyatkozott 1990 óta.

 

A kettős állampolgársággal kapcsolatban a politikus kiemelte, hogy eddig mintegy ötvenezren igényelték a magyar állampolgárságot. A huszonnyolc Demokrácia Központban éjjel-nappal dolgoznak, s intézik az ügyeket - mondta.

 

Olyan sokan jelentkeznek, hogy hetekre előre be kellett osztani az ügyfélfogadást - tette hozzá Tőkés László. A politikus szerint azokat is meg kell győzni, akik nem akarnak élni ezzel lehetőséggel. Arra kért mindenkit, hogy járuljon hozzá "a határok feletti, békés nemzetegyesítéshez."

 

A megbékélés jegyében újult meg a Mátyás-szobor

Erdély.ma/Duna TV Ÿ [ 2011. április 02., 18:50 ] [819]

 

   Magyar és román részvétellel hivatalosan is átadták Kolozsváron a felújított Mátyás-szoborcsoportot. Az együttműködés fontosságát hangsúlyozták az ünnepségen részt vevő politikusok.

 

A magyar és román állam képviselői szombaton Kolozsváron avató ünnepség keretében vették át hivatalosan is a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált Mátyás-szoborcsoportot, az esemény tiszteletére egész napos rendezvénysorozatot is szerveztek a városban.


A magyar-román együttműködés fontosságát hangsúlyozták a politikusok

 

Sorin Apostu, a kincses város polgármestere és László Attila alpolgármester üdvözlő beszédében a műemlék felújítása kapcsán egyaránt méltatta a kolozsvári magyar és román lakosság együttműködésen alapuló együttélését.

 

Kelemen Hunor: Mátyás a kolozsváriaké

 

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke emlékeztetett Kolozsvár egykori nacionalista polgármesterére (nem mondta ki Gheorghe Funar nevét), aki a „királyt száműzni akarta a város főteréről". Akkor fölemelték szavukat ez ellen az erdélyi, kolozsvári magyarok, értelmiségiek, akik „megvédték a királyt" – mondta. Kelemen szerint ők annak a történelmi alaknak a szellemi örökségét óvták, akit Erdélyben mindannyian a magukénak tudnak. Mert Mátyás király a kolozsváriaké, az erdélyieké, Európáé, a kereszténységé – hangsúlyozta a szónok.

Kelemen Hunor: könnyen lángra lobbanhat a nacionalizmus

 

Semjén: a szoborcsoport a magyar megmaradás jelképe

 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében úgy fogalmazott: a Mátyás-szoborcsoport „háromszoros szimbólum". Az egyik magának Mátyás királynak a személye, aki nemzeti önkifejeződésünket testesíti meg. A szoborcsoport egyben a magyar megmaradás szimbóluma, hiszen kiállta a történelem viharait, túlélte a Ceausescu-féle rombolást, akárcsak a „Ceausescu-epigonok" rombolási kísérletét. A szobor restaurálásnak története pedig a román-magyar együttműködés fontosságát jelképezi – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarság boldogulása szoros összefüggésben áll Románia sikerességével.

 

Réthelyi: Kolozsvár nem vesztette el arculatát

 

Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője kifejtette: a kolozsvári magyaroknak sikerült megőrizniük magyar önazonosságukat, a város nem veszítette el arculatát. A magyar történelmi emlékezet egyik szakrális helyszíne ez – mondta a miniszter, aki szerint Fadrusz János Mátyás-szobra a magyar képzőművészet egyik csúcsteljesítménye.

 

Tőkés: jó lesz egyenrangú polgárnak lenni Európában

 

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke örömét fejezte ki amiatt, hogy ezt a szobrot a Ceasescu-időszakában nem sikerült lerombolni. Ceausescu és Funar korszakában rossz volt magyarnak lenni Erdélyben, Gyurcsány idejében rossz volt magyarnak lenni Magyarországon – szögezte le Tőkés. Kijelentette: itt az ideje, hogy a magyarság emberi és közösségi jogait, emberi és nemzeti méltóságát visszanyerve újból jó legyen magyarnak lenni Erdélyben és Magyarországon. Ez a mostani esemény hirdesse azt a reményt – mondta -, hogy végre-valahára újból jó lesz románnak lenni Stefan Cel Mare országában, magyarnak lenni Mátyás hazájában, magyarnak, románnak és száz nyelven beszélő, egyenrangú polgárnak lenni Európában.

Tőkés László beszéde a kolozsvári Mátyás-szobor újjáavató ünnepségén

 

Szőcs Géza: a régmúlt ködébe veszett az ellenségeskedés

 

Szőcs Géza kulturális államtitkár felidézte azt a pillanatot, amikor 1992 decemberében az erdélyi magyar politikai és egyházi vezetők részvételével körmenet indult a Szent Mihály-templomból a téren összegyűlt ellenséges tömeg gyanakvó figyelme közepette. Akkor a „bicskák kinyíltak a zsebekben" – emlékezett Szőcs Géza. Mindenki idegeiben érezte, hogy hajszál választja el őket egy újabb marosvásárhelyi konfliktustól, egy újabb polgárháborútól – tette hozzá. Erre szerencsére nem került sor – mondta -, de ennél is fontosabb, hogy mára a régmúlt ködébe veszett az a két évtizeddel ezelőtti nap.



Orbán: megszűnik a „határon túli magyar” kifejezés

Erdély.ma/HírTV Ÿ [ 2011. április 02., 11:01 ] [969]

 

   Át kell gondolni a büntető törvénykönyvet – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a hírTV Péntek8 című műsorában. A kormányfő beszélt arról is, hogy most Magyarországon a konzultációk révén nem csupán négyévente mondhatják el a véleményüket a polgárok.

 

Orbán Viktor kijelentette, hogy az ország teljes lakosságának kell olyan alkotmányt készíteni, ami mindenkinek tetszik. Az új alaptörvény védelmet jelent a hatalommal visszaélő politikával szemben – tette hozzá. Cohn-Benditnek a magyar alkotmánytervezetről alkotott véleménye kapcsán Orbán kijelentette, hogy ő sem szólt bele abba, hogy Franciaországnak milyen alaptörtvénye legyen.

 

A miniszterelnök a nagyobb költségvetési hiány kapcsán úgy vélekedett, hogy a központi költségvetés jól teljesített, míg az önkormányzatok hiánya nagyobb lett a vártnál. A magasabb önkormányzati hiány oka, hogy az előző kabinet kivéreztette őket és nem tudták befoltozni a büdzséjüket – tette hozzá. Szerinte a helyhatóságoknak kevesebb feladatot kell ellátniuk és szigorúbb gazdálkodást kell folytatniuk. Orbán szerint javult hazánk külföldi piaci megítélése, ezért a néhány százalékos eltérés nem rengette meg az országot.

 

Komoly viták vannak a Fideszben az önkormányzati adósságrendezés kapcsán, mivel nem érdemes ezt koloncként tovább vinnünk – hangsúlyozta a miniszterelnök. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, ahol mindenkinek vállalnia kell a felelősségét, az önkormányzatoknak is együtt kell működniük – tette hozzá.

 

„Nem csak négyévente mondhatják el a véleményüket a polgárok”

 

A miniszterelnök úgy látja, a nemzeti konzultáció nagyszerű érték, amely lehetőséget ad az embereknek, a hagyományos választás mellett, hogy különféle kérdésekben részt vegyenek az ország ügyeiben. Korábban a mindenkori kormányzatok négy évig azt csinálták, amit jónak láttak és utána jött a következő voksolás – mutatott rá. Orbán bejelentette, hogy lesznek még újabb konzultációk és így nem csupán négyévente mondhatják el a véleményüket a polgárok. A konzultációt ért kritikák kapcsán kijelentette, hogy nemzeti konzultációt eddig csak a Fidesz csinált. Hozzátette: „Aki nem szokott kapálni, annak a szájából rosszul hangzik, hogyan kell kapálni.”

 

Akiknek fontos volt az alkotmány, az részt vett a nemzeti konzultációban – hangsúlyozta Orbán. Szerinte egy alkotmányról szóló népszavazás esetén nem lehet a részletkérdésekre felelni. Orbán rámutatott arra, hogy a jogoknak és a kötelezettségeknek együtt kell járniuk.

 

Az önvédelemhez való jog kapcsán a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a többség erős alkotmányos alapokat szeretne a tulajdon védelméhez. Az önvédelem joga szélesedni fog, ennek az alkotmányos alapjait teremtjük meg – tette hozzá. A jelenlegi szabályozás nem a sértett helyzetéből indult ki, hanem az elkövetőt védte – mutatott rá a Fidesz elnöke. A miniszterelnök elmondta: át kell gondolni a büntető törvénykönyvet, amely folyamat demokratikus keretek között fog zajlani.

 

„Megszűnik a »határon túli magyar« mint olyan”

 

Arra a felvetésre, hogy eddig jog volt a munka, mostantól pedig kötelességgé válik az új alaptörvénnyel, úgy fogalmazott: Európában vannak olyan alkotmányok, amelyek azt mondják, hogy a munka kötelező, mi most „efelé indulunk el. Ezzel az alkotmány eddig nem foglalkozott” – fűzte hozzá. Szerinte mindenkinek, aki munkaképes, meg kell tudni találni a munkát, ha nem a magánszférában, akkor a közmunkaprogramon keresztül.

 

A kettős állampolgárság ügyéről hangsúlyozta: nem egyszerűen a szavazati jogról van szó. „Megszűnik a »határon túli magyar« mint olyan” – jelentette ki, hozzátéve az árnyalatnyi, de hangsúlyos különbségtételt, „határon túl élő magyarokról beszél a leendő alaptörvény is, Melbourne-től Csíkszeredáig”. Orbán kijelentette, az alkotmányozás után fog az Országgyűlés dönteni a választójogi törvényben arról, hogy a szavazati jog milyen formában kerüljön bevezetésre, de az biztos, hogy „közös a nyelvünk, a kultúránk, a származásunk”. „Hallom, amit az MSZP mond ebben az ügyben, de lényegi dolgokat eddig nem hallottam” – húzta alá a kormányfő.

 

A gyermekek után járó szavazati joggal kapcsolatos nemzeti konzultációs kérdés „elbukásával” kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, tudomásul veszi, hogy a válaszadók 74 százaléka szerint ez nem jár, de – mint mondta – hosszabb távon el kell azért gondolkodni azon, hogy hogyan számoljunk a jövővel. Egy jogi különlegességet is elmondott: ma 18 év a felnőtté válás alsó korhatára Magyarországon, de aki a 18. életéve betöltése előtt házasodik, az már szavazati joggal is bír.

 

Orbán Viktor a kisebbségek kapcsán kijelentette: a készülő alaptörvény körültekintően bánik ezzel a kérdéskörrel, tisztességesen jár el, hiszen a kisebbségeket államalkotó tényezőknek tekinti. A kormányfő hozzáfűzte: ugyanez vonatkozik a vallás kérdésére is. Az alkotmány kimondja, hogy tiszteletben tartjuk a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, de tiszteli az ettől eltérő vallásokat is. Orbán Viktor hangsúlyozta: az alkotmány közösséget akar teremteni, ezt szolgálta a nemzeti konzultáció is. Az alkotmány kapcsán felmerült népszavazás kapcsán kiemelte, hogy az megosztaná az embereket, így nem valósulna meg, hogy az alaptörvény mindenki alkotmánya legyen, holott ez a cél.

 

„A hatályos alkotmány nem védte meg az embereket”

 

A dokumentumban szereplő Magyarország elnevezéssel kapcsolatos kritikákra reagálva Orbán Viktor elmondta: aki a köztársaság szót hiányolja az alaptörvényből, az tájékozatlan, abban ugyanis szerepel, hogy hazánk államformája köztársaság. A forint alkotmányban való szerepeltetésének célja pedig az, hogy világossá tegyék, a nemzeti fizetőeszköz alkotmányos védelem alatt áll – fűzte hozzá.

 

A miniszterelnök szerint többek között azért gyenge a mostani alkotmány, mert nem demokratikus, a népnek nem volt beleszólása annak megalkotásába. Hiányosságait eddig az Alkotmánybíróság pótolta, de jelen helyzetben a nép által megválasztott parlamenti többség irányításával készül el az alaptörvény – jelentette ki. A hatályos alkotmány további hiányosságaként említette a kormányfő, hogy az nem védte meg az embereket, illetve a nemzeti vagyont, így ki lehetett fosztani az embereket, a jövőjüket zálogba lehetett adni. Mint mondta: ezért kell szerepeltetni az alkotmányban a nemzeti vagyont, és ezen túlmenően meghatározni az államadósság maximumát. Orbán Viktor szerint a következő években is nagyon körültekintően, gyors, biztos, stabil döntéseket kell hozni ebben a kérdéskörben. Az Alkotmánybíróság jogköre kapcsán még nincs állásfoglalás – fűzte hozzá.

 

A miniszterelnök kiemelte: Európa számára is világos lett, hogy hazánk erőteljes politikát folytat, gazdasága stabilizálására törekszik. Mint fogalmazott: „egy gödörből mászunk kifelé”, és az EU-ban is látják ezt a folyamatot. Ez a mindennapokban még nem érzékelhető oly mértékben, ezért türelmet kér a választópolgároktól – zárta gondolatait a miniszterelnök.

[1] a Figyelőben előforduló rövidítések:

- MN =

- MH =

- ÉS =

- VH =

- Vg =

- Ng =

- FH =

- MR =

- ÚMSZ =

- KISZo =

- ÚMKÚ =

SZÚonline=

 

Magyar Nemzet

Magyar Hírlap

Élet és Irodalom

Vasárnap Reggel

Világgazdaság

Napi Gazdaság

Független Hírügynökség

Magyar Rádió

Új Magyar Szó (Bukarest)

Kárpáti Igaz Szó

Új Magyar Képes Újság (Eszék)

Szabad Újság Online (Pozsony)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Figyelőben szemlézett külhoni sajtó

Románia

Bihari Napló, Erdon.ro, Erdély.ma, Hargita Népe, Háromszék, Krónika, Új Magyar Szó, Nyugati Jelen, Szabadság, Transindex, Reggeli Újság, Manna.ro, Erdélyi Napló, Erdélyi Riport

Szlovákia

Új Szó, Felvidék.ma, Szabad Újság, Szabad Újság Online, Bumm.sk, Paraméter.sk, Komáromi Lapok

Szerbia

Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV, Vajdaság.ma

Horvátország

Új Magyar Képes Újság, Magyar Egyesületek Szövetsége

Szlovénia

Népújság (Lendva), Muravidéki Magyar Rádió

Ukrajna

Kárpáti Igaz Szó, Kárpátalja, KárpátInfo, Beregi Hírlap, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség - Hírek, Kárpátalja.ma

Ausztria

Bécsi Napló

             

 

Forrás:

Kisebbségi Sajtófókusz

EÖKIK · H-1461 Budapest, Pf. 362.  · www.eokik.hu