Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sajtófókusz 2011.11.28.

2011.11.29

A Magyar Állandó Értekezlet X. plenáris ülése

nemzetpolitika fő törekvése a magyar közösségek megerősítése, gyarapodásának segítése.

Magyarország politikailag, erkölcsileg és anyagilag támogatja a külhoni magyar intézményeket és szervezeteket, valamint közvetlen kapcsolatot épít ki a külhoni magyarokkal – olvasható a dokumentumban, amely kitér arra: a többségi nemzethez hasonlóan a nemzeti kisebbségek is arra törekednek, hogy megőrizzék identitásukat, biztosítsák közösségük gyarapodását. Rögzítik, hogy a szomszédos államokban élő magyarok a többségi nemzet tagjaihoz képest hátrányos helyzetben vannak. A stratégia szerint a nemzeti közösségek politikai célja egyrészt az államon belüli kisebb, önkormányzó egységek, az autonómia, másrészt az önálló intézményrendszer megteremtése.

Ezen a téren előrelépést csak a Vajdaságban értek el – állapították meg

(

A Máérton elfogadták a nemzetpolitikai stratégiát – Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek területi és/vagy személyi elvű autonómiáját, és célként jelöli meg a magyar nyelven történő oktatás kiterjesztését, minőségének emelését – áll a magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentumban, amelyet csütörtökön fogadtak el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői. Az irányokat 2020-ig kijelölő 50 oldalas anyag szerint ahttp://www.reggeliujsag.ro/)

Megerősített Orbán–Tőkés-szövetség

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke megerősítették nemzetpolitikai stratégiai szövetségüket a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kétnapos budapesti ülését követően csütörtökön

 

– „” – közölte a miniszterelnök szóvivője (Krónika)

Középiskolák figyelmébe: XI. Cultura Nostra történelmi vetélkedő

(Felvidék.ma)

– A Rákóczi Szövetség és a Pannonhalmi Bencés Főapátság tizenegyedik alkalommal hirdeti meg Cultura Nostra címmel történelmi versenyét, melynek idei témája: "Magyarország története 1301-1437 között”. A versenyen anyaországi és határon túli, 14-18 év közötti magyar középiskolások egyaránt részt vehetnek - 3 fős csapatokban képviselve iskolájukat. Az első forduló feladatsorát a verseny honlapjáról (csütörtökön 14 órakor, amelyet kitöltés után, legkésőbb aznap 16 óráig kell visszaküldeniük

Konzuli nap Nagyváradon – Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa

(

december 2-án, pénteken, Nagyváradon, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Demokrácia Központjában (Menumorut, volt Széles u. 23. szám) tart kihelyezett konzuli napot. A konzuli nap során átveszik az állampolgársági kérvényeket, illetve kiosztják a Konzulátusra beérkezett anyakönyvi kivonatokat és lakcímkártyákat. A Demokrácia Központ munkatársai a következő napokban mindenkit kiértesítenek, akiknek anyakönyvi kivonataik a konzulátusra beérkeztek, de még nem kerültek kiosztásra. Amennyiben kérdéseik vannak a nagyváradi konzuli nappal kapcsolatban, a Demokrácia Központban szeretnék leadni állampolgársági kérvényüket jelentkezzenek személyesen a Központban, vagy hívják a 0259/220-126-os telefonszámothttp://www.reggeliujsag.ro/)

Lélekben is erősít a sikeres anyaország

– „Rendkívül fontos a Kárpát-medencei magyarság számára, hogy Magyarország tekintélyes állam legyen” – mondja az újonnan alakult Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője. „A tudományos ismereteket közvetíti majd a politikának a határon túli magyarokról az újonnan alakult Nemzetpolitikai Kutatóintézet” – mondta a Kossuth Rádiónak Kántor Zoltán, az intézmény vezetője. „Rengeteg felmérés, tanulmány született már a magyarságról, a politikai döntéshozók és a kutatók között azonban nem működött a kommunikáció” – fogalmazott a történész, hozzátéve, az a cél, hogy az intézet célirányos munkáját egy hatékony, eredményorientált nemzetpolitika szolgálatába állítsák (mr1/Erdély.ma)

Hibás a szlovák értelmezés

– A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke szerint hibás a kettős állampolgársággal kapcsolatos vitában Szlovákia jogi érvelése. Rétvári Bence az MTInek azt mondta, hogy a szlovák diplomácia napokban nyilvánosságra került állítása szerint a kialakult helyzet, és Boldoghy Olivér esete annak a következménye, hogy az állampolgárságot Magyarország etnikai alapon, anélkül adja, hogy a polgárnak valódi kötődése lenne az adott államhoz. Ezzel szemben a magyar állampolgársági törvény nem tartalmaz semmilyen etnikai feltételt, csakis korábbi közjogi tények alapján lehet egyszerűsített honosítási eljárással a korábbi mellé magyar állampolgárságot is szerezni – mutatott rá a kereszténydemokrata politikus.

Rétvári Bence

idézte az állampolgársági törvény 4. szakaszát, amelynek harmadik bekezdése úgy szól: „kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja”. „A kettős állampolgárság tehát nem nemzetiségi alapon szerezhető meg, hanem akkor, ha valaki szülei, nagyszülei, felmenői Magyarország állampolgárai voltak. A szlovák diplomácia által kifogásolt etnikai utalás nincs a magyar törvényben” – szögezte le a kisebbik kormánypárt alelnöke (MNO)

Elvándorlás Erdélyb

ől: megfordult az arány

Krónika

Az 1989-es rendszerváltás után egészen 1992-ig a magyarok jóval nagyobb számban hagyták el Erdélyt, mint a

románok, az arány azonban mára megfordult, így elképzelhető, hogy a magyarság képes megtartani 2002-es

számarányát – mondta Horváth István a Szacsvay Akadémiáján.

A huszadik század Európájára végig jellemző volt az etnikai indíttatású migráció – derült ki Horváth István

egyetemi docens, a kolozsvári kisebbségkutató intézet elnökének pénteki előadásából, amelyet a Bihar megyei

RMDSZ-szervezet Szacsvay Akadémiáján tartott meg. A nemzetiségi szempontok által motivált kivándorlásnak

leggyakrabban, de nem minden esetben a kényszer az oka.

Az egyes országokban kisebbségben élő emberek egyebek közt a határmódosítások idején kénytelenek máshová –

legtöbbször az anyaországba – vándorolni, de az elmúlt század európai történelmének gyakori jelensége volt a

deportálás is. Európa múlt évszázadbeli történetében nagyjából 60 millióra tehető azoknak a száma, akik etnikai

okok miatt hagyták el hazájukat, mondta a szakember. A 20. században először az első világháborút követő határújrarajzolások

miatt mozdultak el lakhelyükről, saját elhatározásból, avagy kényszerből. Ebben az időszakban

telepítették ki tömegesen a krími tatárokat is hazájukból. 1945 és a kommunista rendszerek stabilizálódása között

is tömegek vándoroltak el otthonukból. Ekkor történt például a magyar–szlovák „népességcsere”, amely a

számarányok miatt inkább a magyarok Felvidékről való kitelepítését jelentette.

. 2011. november 28.

A drámai helyzetek mellett azonban egyéb okok is közrejátszanak az etnikai migrációban, véli Horváth. A

kisebbségben élő számára például gyakran több lehetőség adódik a migrációra, ha saját anyaországáról van szó. A

nyolcvanas években a romániai magyarokra épp ez volt a jellemző, ami a Magyarországra való kivándorlást illeti.

Az is előfordul, hogy az elvándorlással az anyaország, illetve az odaköltöző is jól jár: ez volt a helyzet a romániai

németekkel is, akik Romániának a Németországgal kötött 1977-es szerződés alapján fejpénzért költözhettek

„haza”. Romániában egyébként nyíltan bevallott célkitűzés volt az egységes nemzetállam kialakítása már a 40-es

évek óta.

A stratégiába tartozott az Észak-Erdély Magyarországhoz csatolásakor keletkezett román–magyar megegyezés,

amelynek következményeképpen 160 ezer magyar költözött délről északra, és 200 ezer román északról délre – ez a

tény jócskán hozzájárult a dél-erdélyi régió elszórványosodásához is. Az 1989-es rendszerváltás után egészen

1992-ig a magyarok jóval nagyobb számban hagyták el Erdélyt, mint a románok, az arány azonban mára

megfordult, így elképzelhető, hogy a magyarság képes megtartani 2002-es számarányát, zárta előadását Horváth

István.

Szerző(k): Nagy Orsolya

 

 

Székelyföld infrastrukturális fejlesztése

Népújság

 

„Az elmúlt években Székelyföldön jelentős előrelépések történtek, ami a közlekedési infrastruktúrát illeti. A megyei és a helyi önkormányzatok számtalan kormányprogram és pályázat révén nem csak az úthálózat javítására és felújítására szereztek támogatást, hanem a víz-, csatornahálózatok kiépítésén és a gázellátás terén is hatalmas fejlődés történt a térségben” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke november 26-án, szombaton Székelykeresztúron, ahol részt vett a város egyik legfontosabb közlekedési csomópontjának átadásán.

A székelyföldi kisvárosban a majdnem egy kilométer hosszúságú, összekötő út megépülése a megyei és a helyi önkormányzat közös erőfeszítésének köszönhető.

. NOVEMBER 27, 2011 - 20:05 

A szövetségi elnök elmondta, az elmúlt 20 év egyik legjelentősebb infrastrukturális beruházása Székelyföldön a 12-es számú országút teljes felújítása. A Kovászna megyei Kököstől induló országút 220 kilométer hosszúságú, átszeli a Székelyföldet, és Szászrégennél ér véget. A beruházás értéke meghaladja a 200 millió eurót és a legjelentősebb fejlesztés a térségben.

„Az elmúlt évek székelyföldi hétköznapjai nem voltak eseménytelenek. A szemünk láttára, napról napra épül ki a székelyföldi autonómiát megalapozó jogi-gazdasági rendszer a helyi és megyei önkormányzatok, valamint a Bukarestben dolgozó RMDSZ-es tisztségviselők közreműködésével. Az elmúlt években a kórházak és a tanintézmények is helyi irányítás alá kerültek, napról napra fejlődik a székelyföldi infrastruktúra, az élen járunk kultúránk, hagyományaink ápolásában, megújulnak iskoláink, kultúrházaink, felújítjuk templomainkat, műemlék épületeinket, támogatjuk a gazdák önszerveződését, a székely termékek pedig egyre népszerűbbek és egyre nagyobb piacuk van országhatárokon belül és kívül. A gazdasági statisztikákból azonban az látszik, hogy Székelyföld olyan térsége Romániának, amely keresi a boldogulását, amely nem hagyja el magát” – sorolta az elmúlt évek megvalósításait Kelemen Hunor.

Kelemen Hunor hozzátette, az RMDSZ-nek az önkormányzatokban van a legnagyobb ereje, mint mondta, „az önkormányzatiság elvének érvényesítését az RMDSZ már a ’90-es évek elejétől kezdődően felvállalta, ez máig a szövetség prioritása. Ennek eredményeként az elmúlt 21 évben a székelyföldi önkormányzatok megerősödtek és megőrizték a többséget”.

 

A Figyelőben szemlézett külhoni sajtó

Románia

Bihari Napló, Erdon.ro, Erdély.ma, Hargita Népe, Háromszék,

Krónika

, Új Magyar Szó, Nyugati Jelen, Szabadság, Transindex,

Reggeli Újság

Központ.ro, Szatmári Friss Újság, Szatmári Magyar Hírlap

, Manna.ro, Erdélyi Napló, Erdélyi Riport,

Szlovákia

Új Szó, Felvidék.ma, Szabad Újság, Szabad Újság Online,

Bumm.sk

, Paraméter.sk, Komáromi Lapok, Hírek.sk

Szerbia

Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV, Vajdaság.ma

Horvátország

Új Magyar Képes Újság, Magyar Egyesületek Szövetsége

Szlovénia

Népújság (Lendva), Muravidéki Magyar Rádió

Ukrajna

Magyar Demokrata Szövetség - Hírek, Kárpátalja.ma

Kárpáti Igaz Szó, Kárpátalja, KárpátInfo, Beregi Hírlap, Ukrajnai

Ausztria

 

Bécsi NaplóKISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ

Civitas Europica Centralis (CEC)

 

 

 

H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..