Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sajtófókusz 2012.02.29.

2012.02.29

Több millió forintnyi kártérítést várnak a jogvédők Ilonka néninek – „Hat pontban sérti meg Szlovákia az európai emberi jogi egyezményt, amikor megfosztja helyi állampolgárságuktól a kettős állampolgár szlovákiai magyarokat” – mondta Lomnici Zoltán. Az Emberi Méltóság Tanácsa minden segítséget megad az eredeti  állampolgárságuktól megfosztott, határon túl élő magyaroknak. Lomnici Zoltán, a testület elnöke a Kossuth rádió reggeli műsorában elmondta, szerdán Lévára utaznak, hogy a legutóbbi két eset érintettjének segítsenek a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság elé vinni az ügyet. A szlovák állampolgárságát elvesztő Kassai Gyula református lelkész és Dolník Erzsébet azután döntött így, hogy több társukhoz hasonlóan ők sem kaptak értesítőt a márciusi szlovák parlamenti választásokra (m1)

 Ü OGY - Nemzeti összetartozás bizottság - Répás: a normatív alapú támogatásokat szeretné a kormány előtérbe helyezni – „A határon túli magyar közösségek intézményeinek és programjainak normatív alapú támogatását szeretné előtérbe helyezni a magyar kormány a pályázati, eseti segítségnyújtással szemben” - hangsúlyozta Répás Zsuzsanna az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága keddi ülésén a nemzeti jelentőségű intézményekről tartott beszámolójában. A listát több ellenzéki képviselő élesen kritizálta. A nemzetpolitikai helyettes államtitkár - utalva a nemzetpolitikai stratégiára - kiemelte: a magyar kormány legfőbb célja, hogy a külhoni magyar nemzeti közösségek gyarapodó közösségek legyenek, és intézményeik stabil anyagi háttérre támaszkodjanak a kabinet támogatásával. Felidézte, hogy a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a nemzeti jelentőségű intézmények kritériumrendszerét teljes konszenzussal fogadták el, és mint mondta a Máért tagszervezetek ajánlásai alapján végül 56 intézmény és program került e körbe. Répás Zsuzsanna hangsúlyozta az identitás megőrzését célzó programok, valamint az oktatás és kultúra támogatását, és megjegyezte: az unió határain kívül eső régióknak - így például Kárpátaljának - külön figyelmet szentelnek. A helyettes államtitkár beszámolója után ellenzéki képviselők közül többen éles kritikával illeték a lista összeállítását – Szabó Vilmos (MSZP) meglehetősen kritikus volt a lista kapcsán, és azt mondta: "erősen" a mai kormánynak tetsző szervezetek javaslatait tartalmazza. Úgy fogalmazott: elszomorítja a lista, ez a nemzetpolitika Budapestről centralizált nemzetpolitika, és nem törődik azzal, hogy a helyi szervezetek mit mondanak. Kifogásolta, hogy nem tudni egyes intézmények mekkora támogatásra számíthatnak. Dorosz Dávid (LMP) kiemelte: a lista elkészítésének szándékával egyetértenek, ugyanakkor szerinte a kormánynak nem az ellenzéki pártokkal, hanem a határon túli magyar szervezetekkel van vitája. A lista "a Budapestről osztjuk az észt" típusú mentalitást tükrözi, és mostani formájában "bizonyos célokat és irányokat szolgál" - vélekedett. Hozzátette: ez a határon túli magyarság számára káros (MTI)

Ü Nyár elejéig felállhat a Kárpát-medencei jogsegélyszolgálat – Konkrét jogi segítség határon túli magyaroknak – A magyar nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint tavasz végére, nyár elejére felállhat a Kárpát-medencei jogsegély szolgálat, az ügyben a szükséges egyeztetések már megkezdődtek. Répás Zsuzsanna az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén felidézte: e célra Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő javaslatára ötven millió forintot különítettek el. Mint elmondta: a jogsegély szolgálat felállításáról a szükséges egyeztetések már megkezdődtek. A konkrét jogi segítségnyújtás mellett a tervek között szerepel nyári egyetemek indítása, amelyeken a határon túli jogi szakemberek ismereteit bővítenék. Szeretnék felvenni a kapcsolatot azokkal a civil szervezetekkel is, amelyek ezt a munkát már régóta végzik a szomszédos országokban (MTI/Bumm.sk)

Ü Semjén: Ján Slota orvosi esetSemjén Zsolt szerint Ján Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt elnökének Magyarországgal és magyarországi politikusokkal kapcsolatban az utóbbi időben tett megnyilatkozásai nem a politikai valóságról, hanem az ő kényszerképzeteiről szólnak. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese az MTI-hez eljuttatott keddi közleményében úgy fogalmazott: ezek kötetben összefoglalva "tanulságos példatárául szolgálhatnak az addiktológia és a pszichiátria tudományának" (MTI)

Ü A magyar kormány üdvözli a Sapientia akkreditálását – „A magyar kormány nagy örömmel értesült a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) keddi akkreditációjáról” - mondta Répás Zsuzsanna magyar nemzetpolitikai helyettes államtitkár a román képviselőház döntése után az MTI-nek. A helyettes államtitkár kiemelte: hosszú folyamat eredménye az akkreditáció. „A Sapientián folyó komoly szakmai munka eredménye a keddi döntés, amely értelmében az intézmény a diplomát bocsáthat ki, és részesülhet román állami támogatásban. Reméljük, hogy ezek a források is meg fognak nyílni a Sapientia számára, hiszen az onnan kikerülő szakemberek is gazdagítják Románia gazdaságát” - fogalmazott Répás Zsuzsanna (MTI/Transindex)

Minden magyar gyermek számít – A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nyílt levélben hívja fel a szülők, pedagógusok figyelmét az anyanyelven történő tanulás fontosságára, és arra kéri őket, döntsenek körültekintően, a gyermekek és az egész magyar közösség érdekeit szem előtt tartva, amikor iskolát választanak, illetve e tekintetben tanácsot adnak az óvodából iskolába lépő, ötödikbe induló, illetve középiskolát kezdő gyermekeknek (Háromszék)

Ü Elfogadta a román képviselőház a Sapientia egyetem akkreditálásáról szóló törvényt – „Elfogadta a román képviselőház a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) akkreditálásáról szóló törvénytervezetet” - közölte kedden Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője. A képviselőház honlapján szereplő adatok szerint a tervezetről összesen 171 honatya szavazott, ebből 161-en a jogszabály elfogadása mellett tették le voksukat, 3-an ellene szavaztak, 7-en pedig tartózkodtak. Ahhoz, hogy a jogszabály hatályba léphessen, Traian Basescu államfőnek kell még aláírnia a törvényt. A román szenátus már korábban elfogadta a jogszabályt, miután a román felsőoktatás minőségét ellenőrző állami hatóság több éves ellenőrzés után megállapította, hogy az egyetem eleget tesz a romániai akkreditációs törvényeknek (MTI)

Ü Erdélyben üdvözölték a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditálását – A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora is üdvözölte az egyetem parlamenti akkreditálását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közleményében emlékeztetett arra, hogy a szövetség több éves politikai küzdelme vezetett el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditálásához. "Az erdélyi magyar közösség számára egy olyan intézményt sikerült ma hivatalosan elfogadottá tennünk, amely hosszú évtizedekre meghatározza sorsunk és jövőnk alakulását. Az elért eredményért köszönettel tartozom az RMDSZ minden tisztségviselőjének, aki ezzel a nemzeti jelentőségű üggyel foglalkozott éveken keresztül" - nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Dávid László, a Sapientia rektora közleményében hangsúlyozta: az egyetem az akkreditálás által válik teljes jogú felsőoktatási intézménnyé (MTI)

Ü Kedvező tendenciákat is mutatnak a népszámlálás részeredményei – A tavalyi népszámlálás részeredményeit elemezte Novák Zoltán marosvásárhelyi történész a Marosvásárhelyi Rádió munkatársának, Barabás Miklósnak adott interjúban. „A lakosság elöregedése és a munkaerő külföldre vándorlása miatt várható volt, hogy a népszámláláskor egy nagy mértékű fogyást regisztrálnak” – kezdte elemzését Novák Zoltán. Novák szerint a népszámlálás részeredményeit vizsgálva kérdőjeleket is felmerülnek: egyrészt azért, hogy mennyire jelennek meg differenciáltan a hosszabb ideje külföldön dolgozó állampolgárok, akik már valószínűleg nem is térnek haza, illetve az is kérdőjel, hogy a romák milyen arányban nyilvánították magukat román, illetve magyar nemzetiségűnek (Marosvásárhelyi Rádió)

Ü Diaconescu: Bukarest nem akadályozza meg Szerbia EU-tagjelölti státusát – „Románia nem akadályozza meg Szerbia EU-tagjelölti státusának elfogadását, de elvárja, hogy Szerbiát is ugyanolyan szigorú megfigyelés alá vessék a kisebbségi jogok betartása terén, mint korábban Romániát” – jelentette ki kedden Cristian Diaconescu külügyminiszter. A román diplomácia vezetője a ‡Romania TV hírtelevíziónak kedden elmondta: az Európai Unió általános ügyek tanácsának keddi ülésén azért húzódtak el a tárgyalások, mert Románia szerint az a természetes, ha minden tagjelölt országot ugyanolyan szigorú megfigyelés alá helyeznek, mint Romániát. „Valamennyi tagjelölt országnak bizonyítania kell – mondta a külügyminiszter -, hogy tiszteletben tartja a kisebbségek védelmére vonatkozó uniós szabványokat, értékeket” (MTI/Erdély.ma)

Ü Saját jelöltekkel indul az EMNP az önkormányzati választásokon – Az EMNP hétvégi országos küldöttgyűlésén a közelgő önkormányzati választásokra való felkészülés volt az egyik vezető téma. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke elmondta, hogy a hétvégén sikerült a választások alapelveit letisztázniuk, amelynek a lényege: értékalapú verseny és érdekegyesítő együttműködésnek a helyes arányát kell megtalálniuk az önkormányzati választásokon, amely azt jelentené, hogy a tömbvidéken, Székelyföldön, ahol a magyar közösségek többségben vannak, saját jelöltet szeretnének állítani. A szórványvidékeken pedig az együttműködésre esik a hangsúly, így a Néppárt helyi szervezeteinek a feladata megtalálni az együttműködésnek azt a formáját, amely a választások után kialakult magyar képviseletet majd erősíti (marosvasarhelyiradio.ro)

Ü Magyarul beszélhetünk az OTP-nél és a Molnál is – „Az OTP Bank Románia és a Mol Románia is csatlakozott a Claudiopolis Egyesület és a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) által a kincses városban kezdeményezett Igen, tessék! nyelvhasználati kampányhoz” – jelentették be az illetékesek a tegnapi sajtótájékoztatón. Amint Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója rámutatott: a pénzintézet mind a 44 – Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban található – bankfiókjában elérhetővé teszik a mozgalom reklámanyagait, az alkalmazottak pedig kitűzők segítségével jelzik majd, hogy magyarul is beszélnek (Krónika)

Ü Akkreditálták a Sapientia-egyetemet – [FRISSÍTETT] Megszavazta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) akkreditálását tegnap a képviselőház. A magyar felsőoktatási intézmény akkreditálásában a képviselőházé volt az utolsó szó, a szenátus már múlt év decemberében rábólintott a törvénytervezetre. Annak ellenére, hogy az ellenzéki pártok nem vettek részt a gyűlésen, a 172 jelen lévő honatya közül hárman a törvénytervezet ellen szavaztak, heten pedig tartózkodtak. Ezzel lezártnak tekinthető az intézmény amúgy is szokatlanul hosszúra nyúlt akkreditációs folyamata (Krónika)

Ü MOGYE: tüntettek a román diákok – Utcára vonultak tegnap délután a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román hallgatói. A mintegy 200 egyetemi hallgató azt kérte, hogy se a minisztérium, se a politikum nem avatkozzék be az egyetem belügyeibe, és tartsa tiszteletben az egyetem autonómiáját (Krónika)

Ü Hamis Tőkés-levelet tett közzé Markó Attila államtitkárTőkés László nevében aláírt, hamisítványnak bizonyult levelet tett közzé tegnap a Facebook közösségi oldalon Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának RMDSZ-es vezetője. Az Európai Parlament fejlécével ellátott, Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek címzett levélben Tőkés olyan kiemelkedő eredménynek nevezi a Sapientia EMTE akkreditálását, amely a közösségünk megmaradása és szellemi fejlődése szempontjából hosszú távú garanciát jelent (Krónika)

Ü Bizottsági nem az anyanyelvhasználatra – A szenátus közigazgatási bizottsága elutasította, az emberjogi azonban támogatta azt a törvénymódosítást, amely megkönnyítené, hogy azon településeken, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az illető kisebbség tagjai anyanyelvükön is kommunikálhassanak a helyi hatóságokkal. A 2011/215-ös törvény 76. cikkelyéhez az RMDSZ-es Máté András és Márton Árpád által benyújtott módosító javaslat értelmében a lakossággal közvetlen kapcsolatban lévő intézményekben nyelvenként tíz-tíz százalékos bérpótlékban részesülnének azok a tisztviselők, akik ismerik az illető kisebbségek nyelvét (Krónika)

Ü Egyöntetű szavazás az új kémfőnök mellett – A parlament megszavazta kedden, hogy Teodor Meleşcanu ellenzéki politikus legyen a román külföldi hírszerzés új igazgatója. Meleşcanut egy nappal korábban kérte fel Traian Băsescu államfő a tisztség betöltésére, miután február elején a jelenlegi miniszterelnök Mihai Răzvan Ungureanu lemondott a titkosszolgálat éléről azt követően, hogy a kormányalakítás feladatával bízták meg őt (Szabadság)

Ü Bocot Kolozsvárra, Udreát Bukarestbe jelölnék polgármesternek – „A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) vezető politikusainak a választási verseny élvonalában kell lenniük” – jelentette ki tegnap Mihail Hărdău, a politikai alakulat szenátora. Megállapítása szerint a júniusi helyhatósági választások során a PD-L bukaresti szervezetének elnöke, Elena Udreának a főváros, Emil Boc volt miniszterelnöknek pedig Kolozsvár polgármesteri tisztségének betöltésére kellene jelentkeznie (Szabadság)

Ü Módosítások az új oktatási törvényben – A keddi, február 28-i bizottsági ülésen néhány módosítást szavazott meg a szenátus oktatási szakbizottsága az új tanügyi törvényre vonatkozóan. Az új módosítások értelmében a felekezeti iskolák esetében a minimális létszámot, amely alapján az iskola megkaphatja a jogi személyiség státuszt, lecsökkentették 300-ról 200-ra. A felekezeti iskolákban rendszerint kevesebb diák tanul, ez a határozat megkönnyíti számos kisvárosi iskola működését. Többek között előnyt jelent ez a kézdivásárhelyi Református Kollégium számára is, ahol jelenleg 213 diák tanul, ezért az intézmény nem kaphatta meg a jogi státuszt (Nyugati Jelen)

Ü Korodi Attila: Románia európai szellemiségű kisebbségpolitikát vár Szerbiától – „Románia elvárja Szerbiától, hogy ne csak a Vajdaságban alkalmazzon európai szellemiségű kisebbségpolitikát, hanem az ország egész területén” - jelentette ki az MTI-nek kedden Korodi Attila, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke. A politikus elmondta: Szerbia nem ismeri el a Timok völgyében élő román kisebbséget, a vlachokat, akik semmilyen jogosítvánnyal nem rendelkeznek. Belgrád vlach kisebbségnek tekinti ezt a közösséget, és nem ismeri el, hogy ők is románok, mint a Vajdaságban élő bánáti román kisebbség tagjai. Korodi szerint a vlachoknak nincs anyanyelvű oktatásuk, és román nyelvű egyházi szertartást sem biztosítanak számukra. Rámutatott: Románia támogatja Szerbia EU-tagjelölti státusát, ugyanakkor elvárja, hogy Belgrád tanúsítson nyitottságot ebben a kérdésben, és javasoljon megoldásokat (Vajdaságma.info)

OGY - Nemzeti összetartozás bizottság - Répás: a normatív alapú támogatásokat szeretné a kormány előtérbe helyezni

 

    Budapest, 2012. február 28., kedd (MTI) - A határon túli magyar közösségek intézményeinek és programjainak normatív alapú támogatását szeretné előtérbe helyezni a magyar kormány a pályázati, eseti segítségnyújtással szemben - hangsúlyozta Répás Zsuzsanna az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága keddi ülésén a nemzeti jelentőségű intézményekről tartott beszámolójában. A listát több ellenzéki képviselő élesen kritizálta.

 

    A nemzetpolitikai helyettes államtitkár - utalva a nemzetpolitikai stratégiára - kiemelte: a magyar kormány legfőbb célja, hogy a külhoni magyar nemzeti közösségek gyarapodó közösségek legyenek, és intézményeik stabil anyagi háttérre támaszkodjanak a kabinet támogatásával.

    Felidézte, hogy a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a nemzeti jelentőségű intézmények kritériumrendszerét teljes konszenzussal fogadták el, és mint mondta a Máért tagszervezetek ajánlásai alapján végül 56 intézmény és program került e körbe. Répás Zsuzsanna hangsúlyozta az identitás megőrzését célzó programok, valamint az oktatás és kultúra támogatását, és megjegyezte: az unió határain kívül eső régióknak - így például Kárpátaljának - külön figyelmet szentelnek.

    A helyettes államtitkár beszámolója után ellenzéki képviselők közül többen éles kritikával illeték a lista összeállítását.

    Szávay István (Jobbik) arról beszélt, hogy az alapelvet jónak tartják, és támogatják, hogy ezek az intézmények ne napról-napra éljenek. Ugyanakkor majd minden régióból vannak elégedetlen hangok. Szerinte következetlenség jellemzi a lista összeállítását, és példaként említette egyebek között, hogy azon a Délvidékről semmilyen színház sem szerepel. Úgy látta, sokkal nagyobb konszenzussal kellett volna a támogatotti kört összeállítani.

    Szabó Vilmos (MSZP) szintén meglehetősen kritikus volt a lista kapcsán, és azt mondta: "erősen" a mai kormánynak tetsző szervezetek javaslatait tartalmazza. Úgy fogalmazott: elszomorítja a lista, ez a nemzetpolitika Budapestről centralizált nemzetpolitika, és nem törődik azzal, hogy a helyi szervezetek mit mondanak. Kifogásolta, hogy nem tudni egyes intézmények mekkora támogatásra számíthatnak.

    Dorosz Dávid (LMP) kiemelte: a lista elkészítésének szándékával egyetértenek, ugyanakkor szerinte a kormánynak nem az ellenzéki pártokkal, hanem a határon túli magyar szervezetekkel van vitája. A lista "a Budapestről osztjuk az észt" típusú mentalitást tükrözi, és mostani formájában "bizonyos célokat és irányokat szolgál" - vélekedett. Hozzátette: ez a határon túli magyarság számára káros.

    Szili Katalin (független) a bizottság alelnöke kiemelte: örül, hogy készült egy ilyen lista, és az elvi alapvetésekkel egyetért, de azokat szeretné kibővíteni a minőséggel, és fontos az is, hogy egy-egy program, intézmény mekkora közösségre van hatással. Hiányérzetének adott hangot a határon túli magyar színházak és az irodalmi folyóiratok kapcsán.

    Répás Zsuzsanna válaszában kiemelte: a Máért szakbizottságai több hónapig dolgoztak a kritériumrendszeren. Azt szerették volna, ha kifejezetten a határon túli magyar szervezetek javasolnak intézményeket, és nem Budapesten születik döntés. Ugyanakkor bizonyos döntések meghozatala a kormány felelőssége - szögezte le.

    A helyettes államtitkár azt a kijelentést, hogy "a kormányhoz közel álló szervezetek" nem tudta értékelni, és mint mondta: a támogatások összege nem lett nagyobb, mint tavaly volt, így az intézmények körülbelül akkora keretre számíthatnak mint előző évben. Reméli azonban - folytatta, - ha javul az ország gazdasági helyzete, növelni tudják ezeket az összegeket.

    További kérdésre jelezte: minden színháznak, néptáncegyüttesnek lesz támogatása, és a folyóiratok is szerepelnek a kulturális és médiatámogatások között. Délvidékről pedig kifejezetten színházra nem érkezett javaslat - mondta.

    Hozzátette: a Máért keretében minden évben áttekintik majd a listát, és megkérdezik a szervezeteket. Hangsúlyozta: nem csak a nemzeti jelentőségű intézmények kapnak támogatást, pályázati úton egyedi támogatás is kérhető lesz. Ûvissza

 

& A kitelepített magyarokra emlékeznek Révkomáromban

 

Lengyel Diana, az MTI tudósítója jelenti:

    Pozsony, 2012. február 28., kedd (MTI) - Az 1946-48 között deportált és kitelepített magyar és német lakosságra emlékezik a T(e).Ü(gyed).Kör Polgári Társulás (TÜKÖR) a szombaton megrendezésre kerülő konferenciáján és az azt követő előadáson, ahol bemutatják a Fehérlaposok  című rockoperát.

 

    A TÜKÖR idén hetedik éve szervez Komáromban megemlékezést a második világháború utáni kitelepítésekre és deportálásokra. „Az ezzel kapcsolatos jogszabályt 1946. február 26-án írták alá, így a megemlékezéseinket is mindig ehhez a dátumhoz közel szervezzük. Idén először szervezünk konferenciát is, amelyen többet között a kisebbségek európai uniós jogaival, illetve a délvidéki magyarok rehabilitációjának pozitív példáival is foglalkozunk.“ – mondta el a polgári társulás elnöke, Feszty Zsolt az MTI-nek. Az előadások a révkomáromi Duna Menti Múzeum dísztermében zajlanak.     Az előadássorozatot követően a Városi Művelődési Központba a Magyarock Dalszínház Fehérlaposok című rockoperáját mutatják be, most először Szlovákiában. A főszerepben ismert előadóművészek lépnek fel, mint Varga Miklós, Bodnár Vivien, Pankotay Péter, Makrai Pál, Laklóth Aladár és Gerdesits Ferenc.     A Fehérlaposok című rockopera zeneszerzője Másik Lehel, Vizeli Csaba pedig a darab szerzője-rendezője. A szerzőpáros a felvidéki kitelepített családok visszaemlékezéseinek felhasználásával elevenítik fel a magyar jogfosztást két család sorsán keresztül bemutatva.     A jelenleg kilenctagú Te Ügyed Kör Polgári Társulás 2006 januárjában alakult nyolc alapító taggal soraiban. Céljuk a magyarság történelmi múltjának igazságtalanságaira való figyelemfelhívás és megemlékezés. Már több, a deportálásokra és a trianoni évfordulóra emlékező estet szerveztek. Ezen alkalmakra neves előadóművészeket hívtak meg, mint az Ismerős Arcok zenekar, Berecz András, Hűvösvölgyi Ildikó, Dörner György és Eperjes Károly színművészek, 2010. június 4-én pedig átadták Komárom első Trianon-emlékművét. Ûvissza

 

& Elfogadta a román képviselőház a Sapientia egyetem akkreditálásáról szóló törvényt

 

    Bukarest, 2012. február 28., kedd (MTI) - Elfogadta a román képviselőház a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) akkreditálásáról szóló törvénytervezetet - közölte kedden az MTI-vel Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője.

 

    A képviselőház honlapján szereplő adatok szerint a tervezetről összesen 171 honatya szavazott, ebből 161-en a jogszabály elfogadása mellett tették le voksukat, 3-an ellene szavaztak, 7-en pedig tartózkodtak. Ahhoz, hogy a jogszabály hatályba léphessen, Traian Basescu államfőnek kell még aláírnia a törvényt.

    A román szenátus már korábban elfogadta a jogszabályt, miután a román felsőoktatás minőségét ellenőrző állami hatóság több éves ellenőrzés után megállapította, hogy az egyetem eleget tesz a romániai akkreditációs törvényeknek.

    Az egyetem akkreditációja azt jelenti, hogy a Sapientia teljes jogú felsőoktatási intézmény lett, amely államvizsgát szervezhet diákjainak. Eddig az EMTE diákjai csak más romániai felsőoktatási intézményekben államvizsgázhattak. Az akkreditáció másik hozadéka, hogy az egyetem mesterképzést is indíthat, ugyanakkor román állami támogatásra is jogosult.

    Az EMTE Erdély magyar nyelvű magánegyeteme, amelyet a történelmi magyar egyházak által 2000-ben bejegyzett Sapientia Alapítvány hozott létre. Az intézmény a magyar állam támogatásából tartja fenn magát.

    Három oktatási helyszínén, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron négy kara működik, amelyek keretében 27 alapképzési szakon tanulhatnak magyar nyelven a hallgatók. Ûvissza

 

& Erdélyben üdvözölték a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditálását

 

    Kolozsvár, 2012. február 28., kedd (MTI) - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora is üdvözölte az egyetem parlamenti akkreditálását.

 

    A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közleményében emlékeztetett arra, hogy a szövetség több éves politikai küzdelme vezetett el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditálásához. "Az erdélyi magyar közösség számára egy olyan intézményt sikerült ma hivatalosan elfogadottá tennünk, amely hosszú évtizedekre meghatározza sorsunk és jövőnk alakulását. Az elért eredményért köszönettel tartozom az RMDSZ minden tisztségviselőjének, aki ezzel a nemzeti jelentőségű üggyel foglalkozott éveken keresztül" - nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

    Dávid László, a Sapientia rektora közleményében hangsúlyozta: az egyetem az akkreditálás által válik teljes jogú felsőoktatási intézménnyé. Ezt követően szervezhet államvizsgát, adhat ki oklevelet, működtethet mesteri, majd távlatilag doktori képzést és távoktatási programokat. Az akkreditálás teszi azt is lehetővé, hogy az egyetem részt vegyen európai együttműködésekben, pályázatokban, és ez által lehet jogosult román állami támogatásra is.

    "E jogszabály elfogadása meghatározó lépést jelent az erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer önállósodásában és megerősödésében" - fogalmazott a rektor. Dávid László az egyetem nevében köszönetét fejezte ki mindazon intézményeknek, szervezeteknek, magánszemélyeknek és közéleti szereplőknek, akik hozzájárultak az egyetem akkreditálásához. Ûvissza

 

Egyszerűbb pályázási lehetőség – A Nemzeti Együttműködési Alap eszközeiből a határon túli civil szerveztek is kérhetnek támogatást

Magyar Szó Ÿ K-k2012. február 28., kedd

 

A szabadkai Magyar Főkonzulátus szervezésében tegnap Szabadkán dr. Latorcai Csaba a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára tartott előadást a Nemzeti Együttműködési Alap keretében történő pályázati lehetőségekről.

 

Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja bevezetőjében elmondta, eddig a Délvidékről több mint 20 000-en igényelték a magyar állampolgárságot. A szabadkai külképviseleten több mint 10 000-en már esküt tettek, és eddig több mint 2000 magyar útlevelet adtak ki ugyanitt. A főkonzul elmondta, aki most kér időpontot a honosításra, annak kevesebb mint egy hónapot kell várni. Korsós Tamás szerint a magyar kormány nemzetpolitikájának sarokköve, hogy a magyar nemzet egységes, ezt szolgálja a magyar állampolgárság, és ezt szolgálják a támogatások is, amelyek a határon túli magyar civil szervezetek számára is elérhetők.

 

A magyar–magyar kapcsolatok tartalommal történő megtöltését jelenti az az új pályázati lehetőség, amely a tavaly decemberben elfogadott civil törvény alapján valósulhat meg. A Nemzeti Együttműködési Alap nem helyettesíti a Bethlen Gábor Alapot, hanem kiegészíti azt. A NEA tulajdonképpen kevesebb adminisztrációt, átláthatóbb rendszert, könnyebb pályázási lehetőséget és szerteágazóbb magyar–magyar kapcsolatépítést hivatott szolgálni. A határon túli civil szervezetek csak magyarországi partnerekkel együtt pályázhatnak a NEA-nál.

 

Dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár kiemelte, ahhoz, hogy újjáépítsük a nemzetet, újra kell szőni a kapcsolatokat is az egész Kárpát-medencében. Az új pályázási lehetőség nagy előnye, hogy szakmai civil szervezetek együttműködését is szorgalmazzák, sőt olyan civil háló is kiépíthető, amelyre aztán gazdasági kapcsolatok is épülhetnek.

 

A magyar kormány azt tervezi, minden megyében létrehoznak egy úgynevezett támogató intézményt, amely segítséget nyújt a civil szervezeteknek akár a pályázás, akár az elszámolás terén. Latorcai Csaba elmondta, a határon túli területeken is kijelölnek egy ilyen civil szervezetet, amelynek nemcsak a segítségnyújtás lesz a célja, hanem az is, hogy megtanítsa a civil szervezeteket pályázni, elszámolni stb. Úgynevezett inkubátorházként működik majd ez a kiválasztott civil szervezet, s ez tulajdonképpen a délvidéki civil szervezetek számára az infrastruktúrát jelenti.

 

A Nemzeti Összetartozási Alapon belül öt szakmai kollégium alakult, egyebek között a Nemzeti Összetartozás Kollégiuma, amely a magyar–magyar kapcsolatok erősítését hivatott szolgálni a civil szférán keresztül.

 

Dr. Fábián László, a Wekerle Sándor Alapkezelő osztályvezetője a NEA anyagi hátteréről beszélt a szabadkai összejövetelen.

 

A magyar Országgyűlés az idei évre a költségvetésből 3,38 milliárd forintot különített el, de lehetnek az Alapnak más forrásai is. Az összeg 10 százalékára közvetlenül a miniszterhez benyújtott pályázattal lehet igényelni támogatást, a maradék 90 százalék a szakkollégiumok pályázatán nyerhető el. A szakkollégiumokhoz benyújtott pályázatokat csak elektronikus úton kell elküldeni, a miniszterhez címzettet pedig postai úton. A szakmai kollégiumok pályázata legkevesebb 30 napi érvényességű kell hogy legyen, és a kért összegnek legalább a 75 százalékát meg kell ítélni. Önrészre is szükség lesz, ez természetesen lehet pénz vagy társadalmi munka, de a működési költségek vagy a programok költségei lefedésére kért összeg 10 százalékát kell hogy kitegye.

 

Csak a formailag hibátlan pályázatokat fogadják el. Hiánypótlásra nincs lehetőség, hiánypótlást a szakmai kollégium kérhet. Ezért lesz majd a kijelölt civil szervezeteknek rendkívül fontos szerepe, hiszen itt útba igazítják a pályázót.

 

Szabadkán a Népkör MMK nagyterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Bővebb információ az info@wekerlw.gov.hu címen kérhető, a honlap elérhetősége www.wekerle.gov.hu illetve www.civil.kormany.hu. Ûvissza

Nyár elejéig felállhat a Kárpát-medencei jogsegélyszolgálat – Konkrét jogi segítség határon túli magyaroknak

Bumm.sk Ÿ 2012. 02. 28    

 

A magyar nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint tavasz végére, nyár elejére felállhat a Kárpát-medencei jogsegély szolgálat, az ügyben a szükséges egyeztetések már megkezdődtek.

 

Répás Zsuzsanna az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén felidézte: e célra Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő javaslatára ötven millió forintot különítettek el.

 

Mint elmondta: a jogsegély szolgálat felállításáról a szükséges egyeztetések már megkezdődtek. A konkrét jogi segítségnyújtás mellett a tervek között szerepel nyári egyetemek indítása, amelyeken a határon túli jogi szakemberek ismereteit bővítenék. Szeretnék felvenni a kapcsolatot azokkal a civil szervezetekkel is, amelyek ezt a munkát már régóta végzik a szomszédos országokban.

 

A helyettes államtitkár kiemelte: számos esetben éri jogsérelem a külhoni magyarságot, és ezek a sérelmek nagyon sokrétűek. Útjelző táblák nem szerepelnek kétnyelven, sérülnek az oktatási-kulturális jogok, sok helyen a kollektív bűnösség elvének bevezetése is felmerül, és a magyarverések sem szűntek meg például a Vajdaságban - sorolta, majd megemlítette a diszkriminatív szlovák állampolgársági törvényt.

 

Répás Zsuzsanna szerint nem pusztán a magyar nemzetiséget érő sérelmekről van szó, hanem egyetemes emberi jogi sérelmekről, hiszen a nemzeti önazonosság az egyetemes emberi jogok része.

 

Ugyanakkor kitért arra is, hogy a szomszédos országokban sokkal több jog adott, mint amennyivel valójában élnek. Ennek sok oka van - mondta, és példaként említette a megszokást, a konfliktusok fel nem vállalását, de sokszor nem is tudnak az érintettek arról milyen jogaik vannak, azaz meglehetősen alacsony a külhoni magyarság jogtudata. Ezért nagyon fontos, hogy a különböző jogsegélyszervezetek ne csak a jogkiterjesztésre figyeljenek, hanem felvilágosítsák az embereket arról, hogyan tudnak élni a meglévő jogokkal - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

 

Hozzátette: arra törekednek, hogy a szomszédos államok biztosítsák a magyar kisebbségeknek az egyéni és kollektív jogokat. Ûvissza

Forrás: Sajtófókusz, Civitas Europica Centralis (CEC) · H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. · http://www.ceucent.net/