Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sajtófókusz 2013.03.01.

2013.03.01

  Kárpát-medencei középiskolások vezetőképzője a fővárosban – „Az idén is megtartja a kárpát-medencei középiskolások vezetőképzőjét a Rákóczi Szövetség, a háromnapos rendezvény pénteken kezdődik, központi témája hagyományosan "érték és ifjúság" - közölte a szervezet az MTI-vel. „A tizenegyedik alkalommal meghirdetett vezetőképzőt azzal a céllal rendezik meg, hogy lehetőséget adjanak a kapcsolatépítésre, elősegítsék a középiskolai szervezetek munkájának hatékonyságát, valamint tartalmas és jó hangulatú együttlétet teremtsenek a résztvevőknek” – írták (MTI)

Idén is Határtalanul! – Nyílt napot tartott csütörtökön a Határtalanul! kirándulási program népszerűsítése érdekében a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., amelynek szervezői igyekeztek tájékoztatást adni az idei pályázati felhívásokról, a pályázati és elbírálási rendszer sajátosságairól, valamint összefoglalni a pályázat benyújtásával kapcsolatos, legfontosabb teendőket. A nyílt nap résztvevőit Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára köszöntötte. „A nemzetpolitika keretein belül nagyon sok programunk van, de a Határtalanul! az egyike azoknak, amelyek a legközelebb állnak szívemhez” – mondta Répás Zsuzsanna. A helyettes államtitkár meggyőződése, hogy éppen ezzel a programmal lehet a legtöbbet tenni a jövő nemzedékéért, azért, hogy a fiatal generációk is átélhessék a nemzeti összetartozás élményét. „Azon kell dolgoznunk, hogy a szálak, amelyek a magyarságot összekötik, határoktól függetlenül, eltéphetetlenek legyenek, s igyekeznünk kell minél inkább megerősíteni azokat” – szögezte le – Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója a nyílt napon ismertette a Határtalanul! eddigi történetét. „A program címe is jelzi, hogy nincs határon belüli és határon kívüli magyar ügy, csak egyetlen, egységes magyar ügy létezik, s ennek érdekében kell szellemi, lelki és anyagi erőforrásainkat összpontosítani” – emelte ki a vezérigazgató, hozzátéve: a nemzeti ügy eszméinek megalapozására a leginkább a fiatalok fogékonyak (Magyar Szó)

Ízekre készül szedni pénteken az RMDSZ a régiókat – Gazdasági adatokra alapozott szakmai anyagokkal készül bebizonyítani az RMDSZ a szövetség három regionális önkormányzati tanácsának pénteki együttes ülésén, hogy Románia jelenlegi régiós felosztása rossz, közigazgatási hatáskörökkel történő felruházásuk pedig egyenesen káros lenne az országra. „Számokkal fogjuk alátámasztani, hogy az elmúlt években a gazdag romániai régiók még gazdagabbak, a szegény régiók még szegényebbek lettek" – mondta a maszol.ro-nak Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkárának tájékoztatása szerint a tanácskozáson bemutatott adatokból az is kiderül majd, hogy a két legkisebb régió, nyugati, illetve Bukarest fejlődik, és az összes többi az európai uniós fejlődési átlag alatt marad. „Emellett igazolni fogjuk, hogy minden egyes régióban van egy-két fejlődő megye és van három-négy visszafejlődő megye, tehát semmiképp nem lehet kohézióról beszélni" – magyarázta a politikus, aki szerint cáfolni készülnek a kormányzati kommunikációban gyakran szereplő érvet, miszerint azért kell közigazgatási jogkörökkel felruházni a jelenlegi fejlesztési régiókat, mert így könnyebben le lehet hívni uniós pénzeket. „Be fogjuk bizonyítani, hogy ez valótlan állítás" – nyilatkozta a főtitkár (Maszol.ro)

Florea a magyarokhoz: ne vegyetek részt az autonómiatüntetésen – Marosvásárhely polgármestere arra kéri a magyarokat, hogy ne vegyenek részt a március 10-re meghirdetett autonómiatüntetésen. Dorin Florea ezt a kérést a Facebook-oldalán fogalmazta meg szerdán (Maszol.ro)

Beiktatták Riedl Rudolfot a Szatmár megyei tanácsnál – Csütörtöktől ismét van magyar alelnöke a Szatmár megyei tanácsnak. A rendkívüli tanácsülésen megtartott szavazáson az RMDSZ jelöltje, Riedl Rudolf a jelenlevő valamennyi, huszonhat tanácsos szavazatát megkapta (Maszol.ro)

Régiók: tiltakozó tüntetéseket sem zár ki az RMDSZ – „Az RMDSZ a dialógus útján próbálja rendezni az ország régiós átszervezésének problémáját, de ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, és a magyar közösség érdeke azt kívánja, akkor más szervezetekkel összefogva tiltakozó megmozdulásokra is sor kerülhet” – jelentette ki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Borbély László (Maszol.ro)

Nincs esélyegyenlőség a régió országainak egyetemein – „Nincs esélyegyenlőség a régió országainak egyetemein” – hangzott el a diákképviselet bukaresti találkozóján. A hallgatók szerint a kis jövedelmű családokból származók, fogyatékkal élők, nemzeti kisebbséghez tartozók, illetve a vidékről származók eleve hátránnyal indulnak az egyetemeken (kolozsvariradio.ro)

Közvita a regionalizációról – Dorin Florea: Marosvásárhely kell legyen a központ – Szerda délben sajtótájékoztatót tartott dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, aki kijelentette, közvitát kezdeményez a regionalizációról. Az üzletemberekkel, oktatásbeliekkel, értelmiségiekkel stb. szervezett találkozókon elsősorban azokat az érveket szeretné egybegyűjteni, amelyek azt igazolják, hogy Marosvásárhely kell legyen a leendő régióközpont. A decentralizáció, a regionalizálás sokkal fontosabb, mint az alkotmánymódosítás – mondta a polgármester, és elmarasztalta azokat a politikusokat, akik eddig csak nyilatkozatok, televíziós szereplések szintjén, demagóg módon beszéltek erről a témáról, és nem tesznek semmit annak érdekében, hogy az említett régiókat gazdaságilag megerősítsék. A területi átszervezés tulajdonképpen átstrukturálhatja az ország politikai rétegeit, a döntéshozatali rendszert, ami sokkal fontosabb, mint az, hogy mit ír elő erről az ország alaptörvénye (Népújság)

Európának szegezett kisebbségvédelmi és autonómiakérés – Ez idáig süket fülekre talált Bukarestben a romániai magyarság közösségi jogainak elismerése. A teljes gőzzel beindított régiósítás – amely részben a magyarlakta területek beolvasztását célozza – arra készteti az erdélyi magyar közélet vezetőit, hogy nemzetközi fórumokon keressék a megoldást. Az európai polgári kezdeményezést több erdélyi szervezet is felkarolta (Erdélyi Napló)

Integrációban gondolkodnak a reformátusok – Beszélgetés Csűry István királyhágómelléki püspökkel – Közel két évtizedes időszak után történt váltás a Királyhágómelléki Református Egyházkerület élén. A három éve megválasztott új püspök, Csűry István újraértelmezte az egyház és a politika kapcsolatát, és gazdasági nyitást tervez – „…Az egyházkerület nemzetpolitikai elkötelezettsége nem változott. Nekünk is meg kellett fogalmazni azt a kérdést, hogy kire számíthatunk? Magyarországi viszonylatban ez egyértelmű: azokra, akik fel merik vállalni a nemzeti-keresztény oldalt és értékrendet. A Jóisten ajándékaként a 2010-es választások nyomán a nemzeti és keresztény elkötelezettségű Fidesz–KNDP- koalíció alkothatott kormányt. A református egyház ehhez a politikai vonalhoz áll legközelebb. Ezt akkor is nyíltan vállaljuk, ha emiatt mind belülről, mind kívülről kritikák érnek. Idehaza bonyolultabb a helyzet: az erdélyi magyarságnak három politikai pártja van, és ez a megosztottság a helyi közösségekben is jelentkezik. A gyülekezetben a lelkipásztornak, az egyházmegyében az esperesnek és az egyházkerületben a püspöknek kell olyan integratív személynek lennie, aki át tudja hidalni a politikai egyensúlytalanságot, és ezzel egyféle kiegyensúlyozó, békéltető szerepet tölt be…” (Erdélyi Napló)

Reformáció az éterben – Tizedik születésnapját ünnepelte a kolozsvári Agnus Rádió. Az éjjeltől reggelig és a kora délutáni órákban szóló református rádió kis csapattal dolgozik, az évfordulót egész napos rendezvénysorozat mellett egy átalakulással is emlékezetessé tette. Kiss Gábor főszerkesztőt Kustán Magyari Attila kérdezte (Erdélyi Riport)

Milyen cipőben járnak a szomszéd magyarok? – A Kárpát-medencei magyarságot érintő választásokról, régióátszervezésekről, az európai jövő lehetséges útvonalairól tartottak előadást meghívottak, tanárok, diákok a II. Erdélyi Politikatudományi Konferencián, Kolozsváron. A választásokat elemző szekcióban elhangzottakat Kustán Magyari Attila rögzítette. „Az első alkalommal még úttörőként hozták tető alá a konferenciát, a másodikkal hagyományt teremtenek, és a jövőben be szeretnék vonni a különböző intézményeket, karokat” – mondta köszöntőjében Szabó Tamás főszervező a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Politikatudományi Szakbizottsága, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi Intézetének Magyar Tagozata, a POLITEIA Romániai Magyar Politikatudományi Társaság és a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága által szervezett találkozón. A Kárpát-medencei választások kapcsán László Róbert választási szakértő, a Political Capital Institute munkatársa a magyarországi helyzetet ismertette… (Erdélyi Riport)

Beléjük fojtanák a kiáltó szót – Vizsgálatot folytat a Máramaros megyei rendőrség és az ügyészség Nagybányán azon magyar egyházi elöljárók, politikusok, közéleti személyiségek ellen, akik egy évvel ezelőtt Új Kiáltó Szó címmel felhívást tettek közzé a Máramaros megyei magyarság asszimilációjának megfékezése érdekében. A hatóságok a kiáltvány tizennégy aláírója közül csütörtökre négy személyt rendeltek be meghallgatásra, péntekre pedig újabb két aláíró kapott idézést. A megyei rendőrség szóvivője az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott: semmilyen információt nem adhat ki a sajtónak a kihallgatásokról, ugyanis a törvény szerint eljárás alatt nem szabad nyilvánosságra hozni a rendőrség és az ügyészség vizsgálódásait. Az illetékes a beidézett személyek elleni vádakat sem ismertette (Krónika)

Reggeltől estig sugároz magyar műsort a marosvásárhelyi rádió – Március 2-án, szombaton az intézmény fennállásának 55. évfordulóján indul az egész napos magyar adás a Marosvásárhelyi Rádióban. Teljesen új műsorráccsal vágnak neki a sugárzásnak, többek közt négyórás reggeli műsorral, aktuális, elemző és sportműsorokkal bővül a rádió műsorkínálata, de nagyobb szerepet kap majd a rádiószínház, a klasszikus zene, a dzsessz, a divat, a turizmus és az autósműsor (Krónika)

Régiósítási tervek és modellek – A Szociálliberális Unió (USL) vezetői bejelentették, hogy ebben az évben sor kerül az ország területi-közigazgatási átszervezésére, amely során új, önálló jogi személyiséggel rendelkező, kiegészítő szintű közigazgatási egységek jönnek létre. Az 1989-es fordulatot követően, még a Năstase-kormány idején vetődött fel a régiósítás gondolata, de a kivitelezést egészen 2011-ig elhalasztották, amikor Traian Băsescu államelnök és a Boc-kormány ismét napirendre tűzte a kérdést. Ugyancsak 2011-ben a frissen létrejött USL előállt egy általa kidolgozott átszervezési koncepcióval, amelyet – mivel ma parlamenti többséggel rendelkezik – akár meg is valósíthat ebben az esztendőben (Krónika)

Lehet pályázni az oktatási támogatásra – Március elsejétől lehet beküldeni a Szülőföldön magyarul program keretében a pályázatokat a nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatások, továbbá a hallgatói támogatás igénylésére. A pályáztatást Romániában idén is a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bonyolítja le (Krónika)

Cseke: fejletlenek a régiók – „Románia a paradoxonok országa, úgy akar közigazgatási régiókat létrehozni, hogy nincs rá európai kötelezettség, viszont az uniós kritériumoknak nem megfelelő fejlesztési régiók esetében a kormányzó pártok nem akarják elfogadni a módosítások szükségszerűségét” – mondta csütörtökön Cseke Attila (Krónika)

Erdély-szerte előadásokat tart a BBTE – Ismeretterjesztő és játékos előadásokat, valamint foglalkozásokat tartanak az erdélyi magyar középiskolákban a kolozsvári Babeş– Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának oktatói április 4-én és 5-én (Krónika)

Klaus Johannis ügyvivő PNL-elnök lehet – Ha Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét jövőre államfővé választják, akkor Klaus Johannis veszi át a párt ideiglenes irányítását (Krónika)

Alkotmányozó fórum széles körű konzultációért – Május 15-ig lehet benyújtani az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatokat – jelentette be tegnap Crin Antonescu, az alkotmánymódosító bizottság elnöke. Mint mondta, a testület által elfogadott működési szabályzat értelmében a döntéseket kétharmados többséggel hozzák majd meg. Hozzátette: a bizottsággal párhuzamosan tevékenykedő, szakemberekből álló alkotmányozó fórumnak leltárba kell vennie a civil társadalomtól érkezett indítványokat is. Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője lapunknak elmondta: az elsődleges cél, hogy az alkotmánymódosító bizottság munkájáról minél szélesebb körben értesüljenek. A testületben Varga Attila alkotmányjogász az RMDSZ által megbízott szakember – tájékoztatott a politikus, aki szeretné elérni, hogy a fórum egyik kihelyezett ülését Kolozsváron tartsák meg (Szabadság)

Visszakozott a kormány, nem lesznek leépítések – A minisztérium társadalmi vitára bocsátotta szerdán a dokumentumot, amely alig egy napig volt olvasható a gazdasági minisztérium honlapján. Onnan csütörtökön levették, miután Victor Ponta miniszterelnök kifogásolta, hogy a kormányban nem egyeztettek róla, és a tervezet visszavonását kérte Varujan Vosganian gazdasági minisztertől (Szabadság)

Csíkszeredában járt Duşa – Belügy-miniszteri hatáskörbe tartozó kérdésekről tárgyalt Mircea Duşa védelmi miniszter Csíkszeredában csütörtökön (Székelyhon.ro)

ò        FUEN-állásfoglalás: Engedélyezni kell a székely zászlót – Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) aggodalmát fejezte ki a zászlóügy kapcsán kialakult román–magyar vita miatt, és kijelentette: az államoknak nem szabad a kisebbségek kárára vitatkozniuk. A FUEN szerint elfogadhatatlan a székely zászló használatának romániai tiltása (Háromszék)

ò        Több mint szavak – „…Nemrég, már a magyar országgyűlés épületén lobogó székely zászló bűvöletében, egy több évtizede Budapesten élő ismerős mesélte szörnyülködve, elképzelni sem tudja, meddig bírja még a szegény erdélyi magyarság ezt az állandó elnyomást. Többet szenvedtek a Ceauşescu-időkben, mint az iraki kurdok, s manapság ismét ott tartunk, hogy puszta létük is veszélybe került a román kommunisták miatt. Legyinthetnénk, hogy a hülyeség határtalan, de nem hiszem, hogy egy legyintéssel el lehetne, el szabadna intézni mindezt. Sajnos, egyre inkább elhatalmasodó érzésről van szó, amelyet a politika és a média egyaránt táplál. És mint tudjuk, csak sokat kell mondogatni valamit, ismételni a végtelenségig, s előbb-utóbb már magunk is elhisszük. Mert mit is hall, mit olvas az erdélyi és nem erdélyi magyar? Vegyük csak az utóbbi napok politikai megnyilvánulásait, s tekintsünk el attól, hogy ez a retorika, ha cizelláltabban is, de két évtizede jelen van a magyar közbeszédben. Tőkés László ex-püspök úr, forradalmi szimbólum, azt jelentette ki minap, hogy még a Ceauşescu -korban is bizonyos tekintetben több jogot biztosítottak a romániai magyarságnak. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester sem adta alább Mircea Duşa ugyancsak széles történelmi ismeretekről és páratlan objektivitásról tanúskodó, hitleri időket emlegető kijelentésére reagálva. A csíki városvezető azt mondta, hogy „ha történelmi párhuzamot vonunk, akkor a székelyek jelenlegi helyzete sokkal inkább a hitleri Németországban élő zsidók helyzetéhez hasonlít, semmint a németekéhez". Viszonyítás kérdése minden, ez nem vitás, ám egy felelős politikusnak kötelessége lenne nem relativizálni a történelmet, és nem felelőtlenül dobálózni a szavakkal, mert bizony nagyon sok erdélyi magyar is legalább annyira „büdös gyenge lehet történelemből", mint Duşa, s a végén veszi a vándorbotot, odébb áll, lehetőleg minél messzebbre, mert annyit azért tud, hogy a németországi zsidók közül is csak azok élték túl, akik még időben és elég messzire távoztak. A sajtó sem sugall mást…” yGál Mária (Maszol.ro)

Az autonómia utánfutója – „Bár az első érzelem a felháborodásé volt, alapvetően sajnálatra méltó az RMDSZ csúcsvezetése. Gondoljunk csak bele, milyen kínos helyzetből kellett kiutat keresni, s hozzá piacképes kommunikációt eszkábálni, amikor azzal szembesültek: Marosvásárhelyen tényleg autonómiatüntetés lesz március 10-én. Percekkel egy olyan választási kampány után, amelyben az önrendelkezés, illetve az azzal kapcsolatos megvalósítható célkitűzések jelentették az urnákhoz való csalogatás szirénhangjait, most valahogy úgy kellene kihátrálni ebből az egyirányú utcából, hogy pöttynyi jel se árulkodjon a tükör előtti esetleges gyomorforgásról. Nem sikerült nekik. Biztosan próbálkoztak vele derekasan, de a formális logika szabályaiba is belebonyolódtak. Mert az valahogy még hangzik talán, hogy az autonómiaharc sorsdöntő csatái nem az utcán, hanem párnázott ajtók mögött zajlanak. Nem értünk vele egyet, de tekinthetjük másféle stratégiának, odavezető taktikai elképzeléseknek. Az indoklás folytatása azonban – miszerint az RMDSZ egyetlen politikai vagy civil formációnak sem utánfutója, s amit nem ő szervez, az számára nem is létezik – rögtön lenullázza a konceptuálisnak szánt érvelést. Szánalmas, egyben sajnálatra méltó. Lenne, ha nem a mi bőrünkre menne a játék. Csakhogy visszalépésével az RMDSZ olyan vállalásokat készül Bukarestbe szállítani, amelyekről legutóbb tavaly december elején kérdezett meg bennünket. És más választ kapott…” yCsinta Samu (Erdélyi Napló)         Több mint szavak – „…Nemrég, már a magyar országgyűlés épületén lobogó székely zászló bűvöletében, egy több évtizede Budapesten élő ismerős mesélte szörnyülködve, elképzelni sem tudja, meddig bírja még a szegény erdélyi magyarság ezt az állandó elnyomást. Többet szenvedtek a Ceauşescu-időkben, mint az iraki kurdok, s manapság ismét ott tartunk, hogy puszta létük is veszélybe került a román kommunisták miatt. Legyinthetnénk, hogy a hülyeség határtalan, de nem hiszem, hogy egy legyintéssel el lehetne, el szabadna intézni mindezt. Sajnos, egyre inkább elhatalmasodó érzésről van szó, amelyet a politika és a média egyaránt táplál. És mint tudjuk, csak sokat kell mondogatni valamit, ismételni a végtelenségig, s előbb-utóbb már magunk is elhisszük. Mert mit is hall, mit olvas az erdélyi és nem erdélyi magyar? Vegyük csak az utóbbi napok politikai megnyilvánulásait, s tekintsünk el attól, hogy ez a retorika, ha cizelláltabban is, de két évtizede jelen van a magyar közbeszédben. Tőkés László ex-püspök úr, forradalmi szimbólum, azt jelentette ki minap, hogy még a Ceauşescu -korban is bizonyos tekintetben több jogot biztosítottak a romániai magyarságnak. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester sem adta alább Mircea Duşa ugyancsak széles történelmi ismeretekről és páratlan objektivitásról tanúskodó, hitleri időket emlegető kijelentésére reagálva. A csíki városvezető azt mondta, hogy „ha történelmi párhuzamot vonunk, akkor a székelyek jelenlegi helyzete sokkal inkább a hitleri Németországban élő zsidók helyzetéhez hasonlít, semmint a németekéhez". Viszonyítás kérdése minden, ez nem vitás, ám egy felelős politikusnak kötelessége lenne nem relativizálni a történelmet, és nem felelőtlenül dobálózni a szavakkal, mert bizony nagyon sok erdélyi magyar is legalább annyira „büdös gyenge lehet történelemből", mint Duşa, s a végén veszi a vándorbotot, odébb áll, lehetőleg minél messzebbre, mert annyit azért tud, hogy a németországi zsidók közül is csak azok élték túl, akik még időben és elég messzire távoztak. A sajtó sem sugall mást…” yGál Mária (Maszol.ro)

 

Forrás: Kisebbségi sajtófókusz Civitas Europica Centralis (CEC) · http://www.ceucent.net/