Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Újév és vízkereszt a vallási és népi hagyományokban

2011.02.23

 A magyar néphit szerint, aki újév reggelén: korán kel, egész évben korán fog kelni; hideg vízben mosakodik, 365 napon át friss lesz; gyengének, betegnek érzi magát, sokat fog betegeskedni; rossz kedvű, az év végéig bánatos lesz; nem mossa meg a kezét, az egész évben koszos marad; valamit kiad a házból, annak az évben sok kiadása lesz. Ha ekkor rosszkedvű vendég érkezik, az év folyamán sok bánat éri a ház népét. Újév napján az üres zsebek, szekrények vagy polcok látványa, a következő évre szegénységet vetítenek előre. Ezért a kamrát, zsebeket meg kell tölteni, a pénztárcákat tele kell rakni pénzzel, hogy az év során ez legyen a jellemző. Az újévet nem jó tartozással, adóssággal kezdeni, ezeket még az újév előtt ki kell egyenlíteni.


A jósok szerint, ha újév reggelén hideg, csípős szél fúj, hosszú, tartós kemény tél várható. Ha újév napján: szép, napos az idő, sok dinnye terem; ha férfi hal meg, sok mák lesz; ha asszony halálozik el, akkor kevés lesz a méz

 

Vízkereszt

 

E napon a katolikus egyház az Úr megjelenésére (Epiphania Domini) emlékezik. A nálunk Vízkeresztnek nevezett napot, melynek elnevezése a görög epiphameia "megnyilvánulás" szóból származik, a 4. század vége óta ünnepelik meg. Január 6-án a keleti egyház Jézus megkeresztelésére emlékezik, nyugaton pedig a napkeleti bölcseket ünneplik, akik egy vezérlő csillagot követve érkeztek Betlehembe, hogy hódolhassanak a zsidók királya, a gyermek Jézus előtt. A bölcsekről nem tudni, honnan jöttek, kit képviseltek, kik voltak. Talán mágusok, csillagászok vagy pogány papok lehettek, később a népi képzelet tette meg őket háromkirályokká. A 8. században élt angol Szent Beda szerint a bölcsek három földrészt, Európát, Ázsiát és Afrikát jelenítették meg, ezért ábrázolták Boldizsárt sötét bőrű négernek. A keletiek képzetében a háromkirályok Noé három fiának leszármazottai, akik az egész emberiséget szimbolizálták.

A királyok száma sem állandó, a feljegyzésekben a háromtól egészen tizenkettőig változik, még nevük sem bizonyos, noha a Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevek rögzültek a köztudatban. A nyugati kultúrában Gáspár Indiát, Menyhért Perzsiát és Boldizsár Arábiát képviselte.

A napkeleti bölcsek ajándékai, az arany, a tömjén és a mirha szimbolikus jelentőséggel bírnak, azt fejezik ki, hogy Jézus egyszerre isten és ember, úr és szolga, méghozzá szenvedést vállaló szolga.
A vízkereszt, a húsvét és a karácsony mellett, a három legnagyobb és legősibb keresztény ünnepek egyike. Az egyház három titkot ünnepel ezen a napon: Jézus Krisztus először mutatkozott meg a pogányok előtt; először nyilvánította ki istenfiúságát, amikor megkeresztelkedett a Jordán folyó vízében; és ekkor hajtotta végre első csodáját is a galileai Kánában, amikor egy menyegzőn anyja kérésére borrá változtatta a vizet.

A keresztény hívek vízkereszt napján, bontják le a karácsonyfát, és ekkor veszi kezdetét a farsangi báli szezon. A római katolikus templomokban ezen a napon vizet és tömjént szentelnek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is. A felszentelt pap által megáldott vízről azt mondják, hogy egész évben nem romlik meg. A templomban megszentelt vízből abban a hitben visznek haza, hogy ha kortyolnak belőle, a ház valamennyi lakóját elkerüli a torokfájás. Ilyen szentelt vízzel áldották meg a házakat, az ólakat, a vetőmagokat és az állatokat. Szentelt vizet hintettek a bölcsőre, a mennyasszonyi koszorúra és a halott koporsójára is, sőt a kutakba is locsoltak belőle, hogy a vize tiszta maradjon, ne zavarosodjon meg. Szentelt vízzel védekeztek a dögvész és a mérges férgek ellen. Ha a házszentelést felesketett pap végzi, ténykedéséért lélekpénz jár.

Székelyföldön a ceremóniát végző papot gyertyával kísérték a kapuig, hogy abban az évben magasra nőjön a kender.