Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csíksomlyó titka 2. rész

2015.03.03

A magyarságnak egyik legáldottabb szentélye Somlyó. Szent hitünknek, nemzetünknek örök hivatását hirdeti itt a katolikus Európa szélén, a Regnum Marianum peremén. Odaát már egészen más világ kezdődik. Talán ezért támadnak itt a magyarságnak olyan metafizikai távlatai és .a katolicizmusnak különös magyar mélységei.
    Mária székely udvarnépe mindenkor megadta a csá- szárnak azt, ami a császáré, de különösen Istennek, ami Istené. Az élet így itt még istenes kultusz és nem immanens program. A XIX. század értelmében vett nemzeti el sem jutott ide, a hegyek és madarak világába. A székely történelemnek annyi válságán és változásán, az időnek minden megpróbáltatásán keresztül magatudatlan óriásként őrizgeti ez a nép Csíksomlyó mennyei ajándékát: a magyarság karizmatikus élményét, az élet kultikus többletét és metafizikai kitekintését.
    Hétköznap érkezünk Somlyóra. Emberekkel alig találkozunk, a templom és környéke néptelen. Érzem az ősi tétel igazságát: sacnamenta sunt propter homines, a mennyország van az ember üdvösségéért. A köznap a munkáé, az ünnep az áldásé. Ez olyan természetes, csak a modern városlakó zavarja össze. Ki törődik ilyenkor, dologtevő nyári napokon az égiekkel? Helyesebben: ott él Mária országa a szívekbe zárva, mint a gyermekben édesamyjának, a szerelmesben kedvesének képe, mégha nem is beszél róla. Ilyenkor az élet roskadozik Ádám öröksége alatt, hogy az ünnepen annál jobban szárnyalhasson. És mégis van az egészben valami megragadó: az élet keresetlen hierarchiája, franciskánus közvetlenség árad az emberek liturgikus egyszerűségéből, a hegyek umbriai szelídségéből, az ökrök békességéből, a munka lassú méltóságából.
    Hódolunk a kegyszobor, a Napba öltözött Asszony caodálatos magyar szimboluma, a székelység Noé bárkája előtt, amely a középkorban a moldvai huszitizmus beszivárgását akadályozta meg, az újkorban pedig egyfelől a protestantizmus, másrészt pedig az ortodoxia terjeszkedését tartóztatta fel. Együtt örvendezik az örvendezőkkel együtt .szenved a szenvedőkkel: mosolyog, ha székely népének élete virágzik és elhalványul színében, ha baj fenyegeti. A parasztélet ősi matriarchalizmusa, az embersors örök női ihletettsége talál kifejezést a búcsújárás boldog elragadtatásában, magasztalásában. Ő a moldvai magyarság titokzatos archaizmusának, a székelység sorstudatának misztikus forrása.
    A magyar katolikus szellemtörténet somlyói stílusrétegei közül talán még mindig a legősibb hat a legelevenebbnek és ez: a .székely népélet máig virágzó szakrális atmoszférája. Itt csak néhány mozzanatra utalhatunk. A Napbaöltözött Asszony kegyszobra mellett a Salvátor-kápolna is a magyar gótikus jámborság, az observans ferencesség hatását őrzi. Adatok híján is bizonyos, hogy a kápolnát Hunyadi János nándorfehérvári győzelmének emlékére emelték. Tudvalevő ugyanis, hogy III. Kallixtus pápa Urunk színeváltozásának ünnepét a magyar diadal örök emlékezetére tette az Egyházban egyetemessé. Nem lehetetlen, hogy építésben a híres somlyói confraterek serénykedtek, akik Hunyadinak annyit köszönhettek. A kápolna a magyar vallásos népművészetnek páratlan kifejezése, a magyarul átélt katolicizmusnak és a katolikussá teljesedett magyarságnak szimbolikus bizonysága és remekműve.
    Az egyetemes barokk kultúra egyik ágát, a katolikus hummaniznust Kájoni János, meg :a nyomában bontakozó tudós művelődés: könyvkiadás és gimnázium jelzi, a másikat pedig a franciskánus passiómisztika jellegzetes barokk megnyilatkozása, a szenvedő Jézus tisztelete képviseli, amely a somlyói zarándokok áhítatkultuszát mai napig ihleti: ennek is egy kis kápolna, az ú. n. Szenvedő a tűzhelye. A magas barokk műveltség és a lokális mélykultúra szintézise az egykorú nagypénteki misztériumjáték, a barokk világdrámának lelkünkből lelkezett kísérlete. A szakrális önellátásnak csodálatos teljessége virágzott itt Csíksomlyón és máig gyümölcsözik a katolikus székely lélekben.
    Esteledik. A Szent Antal-kápolna küszöbén ülök. Nézem a templomot és hegyeket, nézem a hanyatló napot és a fáradt munkást, az embert. Elgondolkodom. Erdély politikával telített levegőjébe Csíksomlyónak kell az emberlét metafizikai szabadságát, a Mária-szimbolum varázslatát árasztania.

 

A Csíksomlyói Szent Antal kápolna története és renoválása

     A Kissomlyó hegyen lévő Salvator- és Szenvedő Jézus-kápolnák mellett, azoktól kissé távolabb az előbbiekhez hasonlóan nagy látogatottságnak örvend a Római Katolikus Egyház egyik legnépszerűbb szentjének, Páduai Szent Antalnak a tiszteletére épített szintén fogadalmi vezeklőhely. Főként a búcsús szándékkal, imameghallgatás céljából ide zarándoklók keresik fel - élő - szeretettel. De egy, az utóbbi években felújított hagyomány szerint itt tartják a Szent Antal-nagykilenced záró (délelőtti) ünnepi szentmiséjét is június 13-án.
     Az egykori (az első), illetve a mai kápolna keletkezése történelmi és vallástörténeti jelentőségű. A Szent Antal-kápolna építésének gondolata ugyanis bizonyíthatóan kapcsolatban áll az egyik, talán a legkegyetlenebb tatár betöréssel. Az eseménnyel kapcsolatban P. Dr. Benedek Fidél történész, nagy tudású ferences atyát idézem: "A veszedelem napja 1661. október 21., mely akkor szerdai napra esett. A pusztítás tatár-módra gyorsan ment. Alig hat óra leforgása alatt Csík üszökké és temetővé vált. Mindent felgyújtottak és összerontottak, 26 templom égett el az összes falvakkal. A lakosság egy részét megölték, válogatott részét rabszíjra fűzték. Csak valamennyi nép tudott nagy gyorsan az erdőkbe menekülni. A terményt felégették, az állatokat elhajtották." A pusztulás nem kímélte Csíksomlyót sem. A templomot, a kolostort egyaránt felgyújtották, a szezetesek egy rész e (4-5) testvér elmenekült, mások fogságba estek, de később megszabadultak.
     Viszont voltak olyanok, akik a vértanúk sorsára jutottak (P. Somlyai Miklós házfőnök, P. Pálfalvi Péter, Fr. Szentimrei József, Fr. Deési János). P. Losteiner Leonárdnál, a rend egyik korábbi történészénél olvashatjuk, hogy a menekülő ferencesek közül Márk Jakab Hosszúaszóból származó testvér a tatárok elől a Kissomlyó-hegy déli oldalában (valószínű a mai kápolna helyén) levő kökényesbe menekült. Dr. Boros Fortunát szintén ferences tudós ezt így írja le: "A halálos félelem gyötrelmei között Szent Antalhoz folyamodott segítségért és ígéretett tett (...) hogyha a közel levő veszélyből szerencsésen megmenekül, azon a helyen, ahol most tartózkodik, saját kezével fog kápolnát építeni, és mindent megtesz a Szent tiszteletének terjesztésére. (...) Ígéretét valóra válotta.”Az eredeti kápolna igen szerény építmény lehetett, csekély befogadóképességgel (pap, minisztráns). Lényegében egy imafülke volt. Mostani terjedelmét és aspektusát a XVIII. század második felében kapta. Az építkezés (1750, illetve 1772) költségeit hallerkői gróf Haller Karolina tábornokfeleség fedezte. Az úrhölgy nagy lelki bánatokkal, sérelmekkel küzdött: lányai korai elvesztése, fiának betegeskedése, saját fülfájdalmai miatt. Egyszer azonban jelenésben volt része: "egy ferences jelent meg előtte (...) a ferencrendi férfiú megszólalt: ha fiát meg akarja menteni a haláltól és ő is meg akar szabadulni a fülfájástól, gondoskodjék arról az erdélyi kápolna javításáról, ahol kilenc napi ájtatosságokat szokták tartani. Ezzel eltűnt". (Dr. Boros Fortunát: Csíksomlyó a kegyhely). Ebben az időben Erdélyben ilyen kápolna csak ez volt. Haller Karolina 600 forintot adományozott, amelyből T. Sebestyén atya felépítette a templom hajóját, majd 23 év után helyére került a mai szentély. A kápolna gondozása építésétől mind a mai napig a rendház hatáskörébe tartozik. Javításai: 1802 - 1804, 1856, 1857, 1873, 1876, 1897. Utóbbi esztendőben rakták le az odavezető kőlépcsőzetet (32 lépcsőfokkal - andezit). A kápolna különösebb stílusjegyeket nem visel. Fontosabb, a méreteire vonatkozó adatok a következők: teljes hossza 17,6 m, ebből 6 m a szentély, 11,6 m a hajó; szélessége a bejáratnál 6,37 m. A falak belül fehérre vannak meszelve, díszítés nélkül. A szentélyben középen egy barokk stílusú oltárképet rögzítettek a falra. Ez a névadó szentet ábrázolja. A szentély és a hajó találkozásánál bal oldalt feszület, jobb oldalt pedig egy Szent Antal-szobor található, mindkettő fából készült. A bejárat fölött szerény kis kórus látható, deszkaépítmény. A nappali megvilágítást 3 - 3 szimetrikus helyzetű, vasráccsal védett keskeny ablak biztosítja. Említésre méltónak tartjuk még a hajó magasságában a külső elhelyezkedésű, levakolt téglaállományú szószéket, illetve a szentély falára rögzített, középső elhelyezkedésű, nagyméretű cserefa keresztet. Ez valamikor a kápolna mellett állt mint emlékkereszt. Csíkszentgyörgy, Bánkfalva és Kotormány hitbuzgó hívei állították 1803-ban. Felirata korabeli fogalmazással és helyesírással a következő: "Páduai Szent Antal Isten / Hő sáfára tekints le egedből / E szent keresztfára légy / Az Úr Jézusnál a mi védelmünkre / Hogy átaljusunk örök üdvünkre / ..." A Szent Antal-kápolna évszázadok óta az imádságos érdeklődés egyik fontos helye. A Csíksomlyói Gimnázium tanuló ifjúsága kezdetben kereszt, majd labarum alatt vonult ki ide a Szent emléknapján, illetve a nagykilenced napjaiban (1720-tól); a közeli falvak népe 1743-tól látogatta. 1753-ban P. A. Jukundián bevezeti a szentbeszédek tartását. Feljegyeztek egészen magas létszámú jelenlétet is: 1780-ban egy-egy kedden 1500-2000 résztvevő volt. Napjainkban - az említett alkalmat - kivéveelsősorban kirándulók, turisták, természetjárók keresik fel.
id. Borsodi László

Szent Antal Kápolna javítási munkálatai:

    Augusztus hónap folyamán P. Péter Arthur házfőnök elvégeztette a Kissomlyó hegyen lévő Szent Antal kápolna javíttatását. Már esedékes volt ezen munkálat, mivel 1978 óta nem volt általános tatarozás a kápolna épületén. Az oldalfalakra felkúszott a talajvíz, kívül-belül. Ezt a beázott részt lekaparták, csempével befedték és lemeszelték. A külső falak mellől a földet elhordták. Így remény van arra, hogy közelebbről nem fog rongálni a talajvíz. A kápolna belső részét újra meszelték, ajtókat, ablakokat újra festették. A főbejárati vasrácsos ajtót vaspántokkal megerősítették. A kápolna berendezéseit megtisztították, felújították.A munkálatot Iszlai Károly és Kristó Tibor alkalmi munkásaink végezték, Molnár Attila alkalmazottunk közreműködésével. Nagy oda adással és erőfeszítéssel dolgoztak, aminek eredménye a szépen felújított Szent Antal kápolna. Érdekes volt az anyagok felvitele a kápolnához. Annak idején Albert atya házfőnök buldózerrel útat vágatott a hegy déli oldalába. Ennek az oldalútnak igazán most vették hasznát. Molnár Attila a munkálathoz szűkséges anyagokat beszerezte és a kis VW Golf autóval felhordta, az elég nehéz úton, köves oldalon. (Szegény autó immár több, mint 20 éves, s még mindig milyen használható. Ezzel járnak a piacra bevásárolni, és elismerésül a Talicska nevet adták neki.) A Szent Antal kápolna első formáját Fr. Mák János építette 1671-ben. 1775-ben Tóth Sebestyén házfőnök átépíttette, kibővítve a mai formájára. 1978-ban P. Écsy János házfőnök alaposan megrenováltatta a kápolna falait, berendezéseit, újra fedette az egész tetőzetet jó erős pléhvel. Ekkor készíttette el a sz embe-oltárt kőből. És most íme, 2008-at írunk.
Istennek legyen hála mindenért és Szent Antalnak méltó tisztelet.
P. Márk József OFM

P. Márk József OFM: Elrejtett történelem

     Vannak a csíksomlyói kegytemplom és kolostor területén, a nagyközönség által eddig még nem ismert tárgyak és alkotások. Ezeket szándékozom napvilágra hozni abban a reményben, hogy az érdeklődőknek szellemi és lelki örömet okozok írásommal.
    Közismert dolog, hogy a kegytemplom belső butarzatát, az oltárokat, Papp Miklós, brassói oltárfaragó és egyben oltárkép festő mester készítette. Ami jellegzetes benne, hogy a szószék alján ezt fel is jegyezte. Ha figyelemmel vizsgáljuk, megláthatjuk e feljegyzést: : "Készítette Papp Miklós pictor. Brassó. 1835-ben." - Gótikus templomokban látható ilyen és ehhez hasonló jel. Pl. A szószék alatt egy ablakból kikönyököl a templomtervező és építő mesterének fél szobor alakja, kezében mérő műszerekkel. Nem véletlen, hogy Papp Miklós mester ezt jól tudta. - Másik érdekesség az is, hogy a szobrász, vagy festőművész nevének monogramját elrejti valahol a készített tárgyban. (Gondolok a híres Albrekt Dürer műveire. Ha megkeressük, meg is találjuk valahová elrejtve ne vének kezdőbetűit: AD.) Papp Miklós védőszentjét festette meg a Szent Ferenc oltár legfelső képében. A jótékony Szent Miklós püspök képe. Bizonyára szándékosan cselekedte.
     Még egy érdekesség: Papp Miklós a szószék faragásának évszámát elrejtette a homlokzatán lévő girlandok közé. Érdemes megkeresni.(1835) Művészeti szempontból a szószék a barokk templom egy szép, ékes bútora. Első oldalán, középen a Szentlélek eljövetelének képe áll. Első és hátsó két-két betétjében a négy evangélista képe látható. Ajtóján Mózes bemutatja két kőtáblán Isten tíz parancsolatát, a fedélrészen pedig Szent Mihály arkangyal Isten ítéletét hirdeti ki, egyik kezében trombita, a másikban a végrehajtás eszköze: a kard. Egy tévhitet kívánok eloszlatni: Egy érdeklődő turista kérdése: Igaz-e, hogy nagy ünnepi alkalmakkor a Szent Mihály arkangyal trombitája megszólal, ami az orgonából kapja a levegőt? Nem úgy van. Nincsen semmi kapcsolata az orgonával. A mellékoltárok főképe fölött van egy kisebb kép női szentekkel. S Apollónia, S Sára, S Juliánna, S. Erzsébet látogatása.Vajon, véletlenül festette oda az alkotó? Nagyon is tudatosan. Az oltárokat egy-egy nemes család készíttette. Hálából a család nagyasszonyának a védőszentjét iktatták arra a helyre.
     A színes ablakokban is megtalálható az adományozó neve. Néhol azonban hiányzik, mivel renoválások alkalmával kicserélődtek az ablak alján lévő színes üvegek és velük együtt eltüntek a felíratok. A színes ablakok 1905-1911-ben készültek a grottaui (Csehország) Schlein Richard cég műhelyében. Minden színes üvegű ablak egy-egy nemesi család adománya. Helyenkint a nevük is fel van tüntetve. Pl. A Stallum feletti színes ablak alján a következő felírat áll: Készíttette Dr. Fejér Antal ügyvéd és fősyndikus és neje Száva Margit 1905. (Megjegyzem, hogy a nevezett Fejér család a kegytemplom kriptájában van eltemetve, mint a kegytemplom jótevői.) A szentélytől kezdve a következő sorrendben vannak elhelyezve a szentek képei: Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Ferenc, Szent Margit, Szent József, Kapisztrán Szent Jáno s, Szent Klára, Szent Antal. A kórusban: Szent Ágnes és Szent Cecilia.

A stallum,
(Papi székek a szentélyben) önmagáról mondja el létrejöttének történetét. Íme a felírása:
S. ÁGOSTON P. "Íly díszes létemet hálálom Csík Sz. Györgyi Vitéz Huszár Kapitán BÁLINT IGNÁCZ Urnak és Nője Nemes BORS JULIÁNÁNAK 1847."
     A papi székek hátsó támláján, középen Szent Ágoston püspök neve áll, két oldalán két diákónus domborművével. A hátépítmény tetején a szeplőtelen Szűz, angyalok társaságában látható. Papp Miklós oltárfaragó műve. A szentély fölött van egy fából mintázott nagy koszorú. Elől felírat: 1848. A látogatók sokszor azt hiszik, hogy a forradalom emlékére készült ez a korona. Nem. A forradalomban míg egyesek harcoltak, mások dolgoztak. Ez a szám a faragás évét jelzi.Az alábbi két felirat azok számára rejtély, akik nem ismerik a latin nyelvet:
ECCe Mar Ia pIo rVtILant tVa teCta nItore, qVae tIbI FrancIsCI tVrba pVsILLa LoCat.
(Íme, Mária, tündöklő fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt.)A piros betűk római számokként összeadva, a diadalív építésének dátumát eredményezik (1834). Erőss József kézdivásárhelyi mester építette. A templom homlokzatán látható Mária-szobor rézből készített ötvösmunka. Rottenbacher brassói mester alkotása, 1837-ben készült. A szobor felett latin nyelvű kronosztikon olvasható:
SpLenDor ab eLIsIs CeLebri reDIt arte rVInIs ae DIbVs Oh Virgo gLorIa nostra tVIs.
(Ó Szent Szűz, mi dicsőségünk, a széthányt romokból jeles művészettel újul meg szentélyed.) A pirossal írt római számok az 1830-as évszámot adják, (a tornyok építésének befejezési éve).
     A templomot Urbanszky Fülöp kolozsvári festő festette ki 1911-ben. P. Écsy János házfőnök 1973-ban renováltatta a festést (az oszlopokat, a mennyezet mezőit és kijavíttatta a romlásokat.)

A szenvedő Jézus oltárképe.

     A kegytemplom egyik igen jelképes butora a szenvedő Jézus oltára. Az oltárkép a vállán keresztet hordozó Jézust ábrázolja. A keresztre rá vannak írva az emberiség bűnei. Jelzi, hogy Jézus a bűnök miatt hordozta a keresztet és szenvedésével, kereszthalálával megváltotta az emberiséget. Izaiás próféta 700 évvel Krisztus előtt megjövendélte, hogy Krisztus, amikor eljön, az emberek bűneinek kiengesztelésére fog szenvedni és meghalni. (Iz. 53, 4-5,)
     Témájánál fogva ezt az oltárképet nagyon szeretik a szenvedő emberek. Sokszor, hosszasan elidőznek imádkozva a szent kép előtt. Sajnos, az idők folyamán elszennyeződött a kép, s bár szakemberrel restauráltattuk, halványan látszik a kereszten a felírat. Ezért mellékelem a felírást az alábbiakban:
Kevélység, Fösvénység, Bujaság, Irígység, Torkosság. Rágalmazás, Vakmerő itélet, Szerencsétlen házasság. Harag, Jóra való restség, Akarattal való gyilkosság, Természet ellen való bűn, Szegényeknek, Árváknak és Özvegyeknek nyomorgatása, Szolgáknak és Munkásoknak bérek megtagadása. Hazugság, Tolvajság, Bálványozás, Káromkodás, Átkozódás, Botránkoztatás.

*

     Renkívüli építésteknikai alkotás található a kegytemplom hajójának bolthajtása felépítésében: Fából van megalkotva, gipsz vakolattal alul-felül bevonva. Erős József kézdivásárhelyi ácsmester műve. A templomhajó hossza 40 m, szélessége 22 m., magassága 18 m. Felmerült a kérdés, hogyan oldják meg a mennyezet szilárdságát, biztonságát anélkül, hogy a templom hajójába oszlopokat ne állítsanak föl? Ezt a kérdést oldotta meg Erős József ácsmester azzal, hogy fából alkotta meg a mennyezet bordázatát. Így a belső tér teljes terjedelmében kitáruló, zavartalan. Kérdés: hogyan viseli el a földrengést ez a mennyezet? Több esetben volt már földrengés a felépítés óta. Maga a mennyezet egyben mozgott és csak a szélein keletkezett törés, amit könnyűszerrel restauráltak az esemény után. Semmi esetre sem omlott be a fából összellított bordázat. Remélhetőleg, még sokáig el fog tartani.
     Földrengés volt 1940 év őszén. Ez nagyon megviselte a kegytemplom falait. A két torony közötti falon méteres nagyságú repedés keletkezett. Azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a két torony szétesik egy újabb földrengés esetén. A ferences atyák az egész országra kiterjedő gyüjtést rendeztek a templom általános restaurálására. 1942-ben el is végezték a nagy munkálatot, amely a következőkből állt: A két tornyot külön-külön vasbeton gyűrűvel övezték körül. Ezzel összekapcsolva az egész épületet, a hajót és a szentélyt ugyancsak vasbeton gyűrűbe foglalták. Ezt pedig két helyen: Fent a fedélszék tetején és a közép részen.
     A kegytemplom restaurálásának következménye képpen újra vakolták az egész épületet kivülről, különleges nemesvakolattal, amelyet azóta sem kellett újra vakolni, vagy meszelni. Ugyanezen vakolattal van ellátva a kolostor első oldala is. Még egy említésre méltó kivtelezése van a vakolatnak: fehér cementből készítették és Mária-üveg lapocskákat kevertek közéje, amely napsütésben ékesen csillog.
    Van még egy falba rejtett történelem. Ez már teljes valójában rejtett tudósítás: Volt egy sima, lapos kő, amelyen ez a bevésett felírás állt: CC 1208. XVIII. századi történetírók emlegetik ezt a követ: P. Györffy Pál látta, (1730). P. Lostejner Leonárd átveszi tőle a tudósítást. Ez a felíratos kő sokáig látható helyen volt. Történt, hogy a kolostor átépítése folyamán kőműves mesterek beépítették az épület falába, ismeretlen helyre. Most már nem lehet megtalálni, hogy ismét felszínre kerüljön. Ez a tényállás. Jön a találgatás: Mit jelez ez a felírás? Honnan került ide, a csíki konvent tulajdonába?
    Conventus Cisterciensium? Vagy Conventus Cikiensis? - P. Benedek Fidél Csíksomlyó (Tanulmányok) könyvében ad helyet e találgatásoknak. (163.oldal.) Ciszterciták ebben az időben nem tartózkodtak Erdélyben. Volt egy másik testület, Ispotályos János lovagok, (Johanniták) akik a rend fentartására helyenkint léteztek. Így a Hargitán is teljesíthettek szolgálatot és őket jelzné ez a felírat: CC Commendatura Crucigerorum 1208. A sejtés szerint a Hargitáról került át a kő a nagysomlyói Kővárba, onnan meg később a ferencesek kolostorába.
    Még egy passzus a kövekről: Látható a somlyói ferences kolostor folyosóján két nagyméretű faragott kő. Az egyik oszlopfő volt, valahol, valamikor. A másik oszloptő. Mindkettőn cikk-cakkos vésetek vannak, amelyek valamit jelentenek. Vécsey Gyula nyugdíjas mérnök tanulmányazta. Megállapította, hogy pogánykori szimbolikus jelzést mutatnak a kőoszlopok. Teljesebbek a jelek az oszlopfő tetején: A Napkorongot ábrázolja, benne kígyóval. A napsugarak száma a következő: belső kör 12, középső kör 11, szélső kör 23, oldalán 26 sugár. Vécsey szerint ezek jelképes (szimbolikus) számok. A napkorong a kígyóval pogánykori istenség-ábrázolás.
    Honnan származnak ezek az oszlopok? Talán a Nagysomlyó hegyéről, a Sóvárból? Eredetéről nincsen semmi dokumentáció. Annyit jegyez föl P. Boros Fortunát történész, aki a kőoszlopok eredetét a XIII. századra datálja, megjegyzi hogy a XX. század elején két nagy kőoszlop található a kolostor folyosóján, melyet az udvarról hoztak be, ahol szekérkerékvettetőnek használtak előző időkben.

*

    Még egy ismeretlen titkot hozok nyílvánosságra: A kegytemplom két tornyában lévő négy harang adatait. Ez annyiban elrejtett, hogy csak az láthatja meg, akinek megadatik, hogy fölmenjen a tornyokba. Bizonyára lesz olyan olvasóm, akinek számára érdekes ez a téma.
    A harang létének fő célja a tájékoztatás: Él az Egyház! Itt hírdetik az evangéliumot! Hívja a vallásos embereket imára, szentmisére. Nagy ünnepek örömhírét is harangzúgás jelzi. Haláleset hírüladása ugyancsak harangozással történik. Helyenkint viharveszély esetén is meghúzzák a harangokat. Amint a népi mondás tartja: A híveket hívogatom, halottakat elsíratom, vészfelhőket eloszlatom..
    A kegytemplom mostani harangjait Hönig Frigyes aradi harangöntő mester készítette 1924-ben. Beszerzéséről P. Trefán Leonárd rendtartományfőnök gondoskodott. 1924 pünkösd ünnepére elvégezték a harangok felszerelését a tornyokban. Ezekkel harangoztak a búcsús keresztalják érkezésekor. Azóta is hiánytalanul használatban vannak.
    A négy harang adatai a következők:
    Az első a boldogságos Szűz Mária tiszteletére készült ezzel a felírással: Csudákkal ékes somlyói Mária, Védd és segítsd székely népedet. Súlya: 1133 kg. - Ez a harang a kettős torony út felőli tornyában van. A következő 3 harang a kolostor felőli toronyban van elhelyezve.
    A második harang Jézus szent Szíve tiszteletére készült: Jézusnak isteni Szíve, Megpróbáltatásunk nehéz idejében vezesd égi úton Szent Ferenc erdélyi fiait. Súlya: 752,5 kg.
    A harmadik harang Szent Ferenc tiszteletére lett öntve: Szent Ferenc atyánk, nagy rendalapítónk, könyörögj érettünk. Súlya: 339,5 kg.
    A negyedik harang Páduai Szent Antalhoz hív: Csodákat, kik látni vágytok, oh jöjjetek Szent Antalhoz. Súlya: 150,5 kg.
    A harangok összhangja a következő képpen hangzik: C Esz G C
    A rendszer elektromos haranghúzó berendezést nyert 1974-ben. A passaui Perner cég gyártmánya. A munkálatot elvégző mérnök Karl Schuck, Temesvárról. Segítségei voltak: Csathó Miklós fiatal ember és én magam.
     Első időkben, szűkség esetén eljött a Mérnök úr karbantartás végett. Majd megmutatta nekem, mit-hogyan kell kezelni, beállítani. Azóta házilag, néha képzett mester segítségével végezzük el a karbantartást. A harangok és elektromos működtető rendszerük immár 34-éve, hibátlanul üzemelnek. Hála Istennek!